A vizsgázók választhatnak, hogy egy Seneca-idézettel kapcsolatban érvelnek, egy Bodor Ádám-novellát elemeznek, vagy Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versét hasonlítják össze – írja az eduline.hu.
A diákoknak egy Seneca-idézet alapján kell érvelniük az időhöz való viszonyról vagy Bodor Ádám Állatkert című novelláját kell elemezniük, illetve választhatták az összehasonlító elemzést is, amelyben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című versét kellett összevetniük.
Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták az érettségizők.
A portál által által megkérdezett diákok is számítottak novellaelemzési feladatra. A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők, saját bevallásuk szerint ezt a ballada- vagy költeményelemzésnél könnyebbnek találják. Az eduline szerint jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak.
Szövegértés: nem egyértelmű kérdések is a feladatlapra kerültek?
Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint nincsenek könnyű helyzetben a középszinten érettségizők. A pedagógus szerint a szöveg túl részletes, sok információt tartalmaz, a hozzá tartozó kérdések pedig nem mindig egyértelműek.
A 11-es feladat például okozhat fejtörést, hiszen a “nyelvhasználati jellemzőkhöz” azt lehet írni, hogy köznyelvi, irodalomtudományi szövegekben nem megszokott a stílus. Emlékeztetnek: tavaly a netes nyelvről kaptak szöveget a vizsgázók, az valószínűleg közelebb állt hozzájuk.
A vizsga után az érettségizők és szüleik is nemtetszésüknek adtak hangot az érthetetlen kérdések miatt, többen nehezményezték, hogy nem volt idejük befejezni a feladatot. Az eduline az idevágó kommentekből válogatott. Néhány példa:
“Felháborító, hogy a törzsanyagnak köze nincs az érettségiben szerepeltekhez! Ez olyan mintha meg akarnám szerezni a jogosítványt, megtanítják nagy nehezen hogyan kell autót vezetni, majd a vizsga napján felültetnek egy mozdonyra, hogy azon vizsgázzak le.”
“Az első felében a szöveg könnyen érthető volt, de nagyon kevés idő volt a feladatok megoldására, nem mellesleg némelyik kérdés nagyon érthetetlen volt. Az első részt kb senkinek se sikerült befejeznie.”
“Most végeztem. Szerintem nehéz volt a szövegértés, bonyolultan volt megfogalmazva jó néhány feladat. Az idő meg nagyon kevés volt rá, nekem legalábbis. A végén már kapkodnom kellett és időben be se tudtam fejezni az összes feladatot. A 2. részben örültem a novellának, azt is választottam.. Június 2-án pedig kiderül az eredmény, azért bízok benne, hogy nem lett olyan rossz. :)”
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó. Az idei szövegalkotási feladatokról részletesen itt írtunk.
A portálnak nyilatkozó szaktanár szerint a szövegalkotási feladatok könnyűek voltak, bár a versektől sokan megijedtek.
Scharnitzkyné Süke Éva, a Fóti Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium tanára szerint a szövegértési feladatok azért voltak nehezek a diákok számára, mert bár azok nem voltak rosszak, de a kérdések közül nem mindet értették. Az időt pedig a legtöbb érettségiző kevesellte.
A szövegalkotás a szakértő szerint könnyű volt, a diákok fele-fele arányban választották az érvelést és a novella-elemzést, sokan örültek az érvelésnek, ám a tanárnő szerint becsapós az érvelés választása, mert könnyűnek tűnik, de az irodalmi példát legtöbbször kihagyják a diákok.
A két vers összehasonlítását azonban nagyon kevesen választották, aminek elsődleges oka a versek hosszúsága volt. A tanárnő szerint viszont könnyű feladatuk lett volna az érettségizőknek.
„Az utolsó előtti kérdést teljesen kihagytam”
Az Eduline információi szerint a legtöbb diák az időre, vagyis annak hiányára panaszkodott a legtöbb érettségiző. „Plusz fél óra kellett volna, hogy normálisan meg tudjam csinálni a feladatsort, az utolsó előtti kérdést teljesen kihagytam” – mondta a váci Boronkay György Műszaki Középiskola, Gimnázium és Kollégium diákja.
Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziumának igazgatóhelyettese a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek azt mondta: a szövegértéssel kapcsolatban a legtöbben az idő rövidségére panaszkodtak, mivel sok volt a hosszabb kifejtést igénylő feladat. A középszinten náluk érettségiző 156 diák körében – az elsőd információk szerint – a novellaelemzés volt a legnépszerűbb, és szinte senki nem választotta az összehasonlító verselemzést.
A szegedi Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára, Gyuricza Zsolt az MTI-vel azt közölte: az idei érettségi szövegértés része a diákok egyöntetű válasza szerint az eddigieknél nehezebb volt, kevés volt az idő és sok a feladat. A második feladatcsoportból, a szövegalkotásból a két vers elemzését kevésbé választották a fiatalok, a többség érvelt vagy novellát elemzett. Utóbbi népszerűségét az adhatja, hogy a középiskola negyedik évére már számos novellával találkoznak a diákok, így a feladat nem volt meglepetés. Összességében a szövegértést nehezebbnek ítélték a tavalyi feladatnál, míg a szövegalkotást átlagosnak tartották a diákok. Az iskolában csaknem hatvanan írták meg a magyar érettségit, középszinten.
A pécsi Leőwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai nehéznek ítélték az idei középszintű magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs igazgató az MTI-nek azt mondta: mindhárom szövegalkotás az érettséginek rangot adó veretes, kemény feladat volt, büszke lehet magára, aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból. Beszámolt arról, hogy Senecával kapcsolatban kettős volt a tanárok és a diákok érzése, mert ő a klasszikus, magas műveltséghez tartozik, az idő azonban központi téma, “jókat lehet írni róla”. A novellaelemzést, mint “aduász feladatot” általában sokan választják, de most egy a fiatalok körében kevésbé ismert szerző, Bodor Ádám művét kellett elemezni, ami nem volt könnyű. Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összevetésével kapcsolatban Zalay Szabolcs azt mondta: itt a nehézséget a szövegek hosszúsága és az okozta, hogy a gimnazisták sem Bodor Ádámról, sem Jékely Zoltánról nem tudnak túl sokat.
Kovács András, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója szerint teljesíthető volt a magyar érettségi feladatsor, de annak a diáknak, aki maximálisan szeretett volna teljesíteni, “össze kellett szednie magát”. Az igazgató a diákok elmondása alapján arról tájékoztatott, hogy az érettségizők fele az érvelést, másik részük fele-fele arányban a vers- és a novellaelemzést választotta. Hozzátette: néhány diák a szövegértési feladatrészre kevésnek találta a hatvan percet, ugyanakkor megkönnyítette a tanulók feladatát, hogy a szövegrész bekezdései meg voltak számozva és a számok zárójelben szerepeltek a kérdések mögött, így nem kellett a kétoldalas szöveget újra és újra elolvasniuk ahhoz, hogy megoldják a feladatot.
A sárospataki érettségizők egyrészt könnyűnek, másrészt nem egészen értelmezhetőnek ítélték a magyar érettségi tételeket – mondta Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumának és általános iskolájának igazgatója az írásbeli vizsgáról kijövő diákok véleményét összefoglalva az MTI-nek. Közölte: a diákok szerint a szövegértési feladatlap esetében a 60 perc kevésnek tűnt, és egyes helyeken nem volt egészen egyértelmű a feladat. Az összehasonlító elemzést mindössze hárman választották, míg a novella és az érvelés témakört fele-fele arányban. Az intézményben idén 85-en érettségiznek, közülük 46-an emelt szinten.
Az emelt szinten is megizzadtak a diákok
Ezen a szinten négy óra állt a diákok rendelkezésére, a 40 pontot érő feladat nyelvi-irodalmi műveltségi volt, Sipos Lajos A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája című kötetének előszaván kellett gondolkodni.
Az értelmezési feladat Lator László Régi fénykép című alkotásának elemzése volt, a Reflektálás egy jelenségre nevű feladatban pedig az irodalom nagyjainak magánéletéről, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló művek népszerűségének lehetséges okairól érvelhettek.
