Navracsics Tibor, az EU magyar biztosa megerősítette az Indexnek, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az Euratom javaslatát, mely a paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja. Az uniós felügyeleti szerv főként a paksi atomerőműbe szánt fűtőanyagok beszerzését kifogásolta, konkrétan ellentétes az uniós szabályozással a beszerzési időtartamról kötött magyar-orosz megállapodás.
Eközben Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI kérdésére cáfolta, hogy az EU blokkolta volna Paks II megépítését és azt mondta, helyreigazításért fordultak a Financial Times-hoz. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján Giró-Szásznak annyiban van igaza, hogy a bizottság nem a konkrét építkezést, hanem a hitelszerződésben is rögzített, a fűtőanyag-beszerzésre vonatkozó orosz kizárólagosságot kifogásolta.
Az Index arra emlékeztet, hogy az atomerőmű-építéssel kapcsolatos kérdéseket nem véletlenül szabályozza szigorúan az EU, az országok ugyanis már az 1950-es évek óta össze akarták hangolni az atomenergia-termelést. Ennek egyik oka, hogy a működtetés összehangolásával megtakarítást lehet elérni, a másik, hogy az atomerőmű-építések hatalmas, bonyolult beruházások, melyek általában kiemelt állami cégek berkeiben jönnek létre. Egy-egy atomerőmű megépítéséhez komoly szempontrendszernek kell megfelelni, de ezeket előre tudhatják a beruházók.
Manapság viszont már csak kevés atomerőmű épül, és ezek sem mondhatóak sikertörténetnek – a beruházások sosem készülnek el határidőre, pláne nem az előzetesen becsült költségekkel, sőt már nemigen lehet úgy erőművet építeni, hogy állami támogatás nélkül megérje.
Konkrétan a paksi bővítéssel komoly probléma lehet, hogy a magyar állam nem tudott olyan megalapozó tanulmányokkal szolgálni, melyek bebizonyítják, hogy ez a beruházás valóban megéri nekünk. Az uniós szakemberek már számos atomerőmű építését láthatták, így tapasztalatukból eredően azt is átláthatták, hogy a magyar államigazgatás hogyan bűvészkedik a beruházás titkos tervszámaival. Az sem kizárt, hogy előbb volt döntés az erőmű-építésről, majd utána próbálták igazolni, hogy mennyire megérheti majd. Külön probléma, hogy olyan megállapodás született az orosz féllel, hogy mindent ők csinálnak: ők építik, tőlük vehetjük a fűtőanyagot és ők kezelik az elhasznált fűtőelemeket.
A 444 azt írja: az EU döntéséből még nem következik a paksi bővítés teljes bukása, de már az sem biztos, hogy Budapest és Moszkva valóban akarja a nagy építkezést. A magyar kormány legalább egy hete tudhatja már, hogy az oroszokkal kötött szerződés jelenlegi formájában elbukott. A kifogásolt megállapodás arról szól, hogy a magyar fél az új reaktorok elkészülte után húsz évig csak a Roszatomtól vesz fűtőelemeket. Perger András, az Energiaklub munkatársa azt mondta: az is kérdés, hogy mi áll a titkos magyar-orosz szerződésben, ha például az építkezés feltétele, hogy az üzemanyagot az oroszok adják, mert csak így éri meg számukra, akkor a mostani EU-s döntés valóban mindent elkaszált.
Az azonban kevés, hogy a fűtőelem-szállítás kérdését rendezzük, az Európai Bizottság ugyanis ennél komolyabb ügyekben is vizsgálódik. Egyrészt az után nyomoznak, hogy nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, hogy Paks 2-t teljesen állami hitelből építik, nem torzítja-e aránytalanul az árampiacot, hogy nincs megtérülési követelmény, az állam mindenképp állja a veszteséget. Másrészt versenyjogi vizsgálat is folyik arra vonatkozóan, hogy nem sérti-e az uniós jogot, hogy az oroszok pályáztatás nélkül nyerték el a munkát.
