Putyin azért jön Budapestre, hogy megmutassa, van még szövetségese az unión belül. Ezt mondta Sz. Bíró Zoltán történész az Inforádió Aréna című műsorában.
“Ez Oroszország számára fontos. Ha hinni lehet a kiszivárogtatott híreknek – én ezt hitelt érdemlőnek gondolom -, a kezdeményezés nem magyar részről történt, hanem orosz részről. (…) Hozzáteszem, hogy normális esetben egy ilyen súlyú, ilyen jelentőségű állam első számú vezetőjének magyarországi látogatása egyértelmű politikai, külpolitikai, diplomáciai siker” – mondta az Oroszország-szakértő.
Sz. Bíró szerint „a probléma, hogy nincs normális helyzet. Egy ilyen feszült helyzetben ez kétségeket, komoly problémákat, bizonytalanságot ébreszt a magyar kormánnyal szemben. Szerencse ebből a szempontból, hogy a minszki megállapodás nem kudarccal végződött, tehát nem növelte a feszültséget, hanem tompította. Ha kudarccal járt volna, a mostaninál is nehezebb lett volna megmagyarázni ennek az útnak az indokoltságát”.
Szerinte Orbán Viktor kijevi útja pedig nem más, mint a putyini látogatás ellensúlyozása. Putyin látogatása eleve bizalmat szül Magyarországgal szemben, mert nagyon feszült helyzetben érkezik. Az a szerencse, hogy legalább a minszki megállapodás után jön, mert ettől egy kicsit lecsillapodtak az indulatok.
Nem lehet sokat várni a tűzszünettől
“Láthatjuk, hogy azok a szereplők, akik tudnak közvetíteni a válságkezelésben, és ezt a nem egyszerű közvetítői szerepet is, mint láttuk, Minszkben 16-17 órát tárgyalva tudják csak teljesíteni, nagyságrenddel fontosabb európai államok, mint mi vagyunk. Se közvetítő, se nyomásgyakorló, se üzenetátadó szerepünk nem lehet, ezt egy taktikai lépésnek gondolom. Ha én ilyen helyzetben lévő miniszterelnök lennék, én is ezt tettem volna: kiutazom Ukrajnába és ezzel demonstrálom a nyugati partnereknek, hogy mégiscsak ebbe a táborba és csapatba tartozom és szolidaritást vállalok Ukrajnával. Szerintem ezt a keddi látogatást próbálja bizonyos mértékig ellensúlyozni, ilyen helyzetbe sodródva én is ezt tenném, de érdemi tárgyalást nem gondolok Porosenko úr és Orbán Viktor között” – mondta Sz. Bíró.
A szakértő szerint az aláírók személye is garantálja, hogy nem lehet sokat várni a minszki megállapodástól. És nem is minden pont fog teljesülni, amiben megállapodtak. „A tizenhárom pontos tűzszüneti megállapodásban van néhány olyan elem, amelynek teljesülését egyelőre nagyon bizonytalannak és törékenynek látom. Nem beszélve arról, hogy ezt a megállapodást nem az elnöki találkozón részt vevő első számú vezetők írták alá” – mondta.
Nagy kérdés, hogy mi lesz az ukrán-orosz határral. A szakértő erről ezt mondta: “Pillanatnyilag – hosszú hónapok óta – az orosz erők, humanitárius vagy akár fegyverek, katonai erők átjuttatása akadálymentesen történik. Ebben a most megkötött megállapodásban van egy pont, ami rendelkezik erről a határról, előírja, hogy visszakerül az ukrán kormányerők ellenőrzésébe, de négy olyan feltételt szab, amelyek teljesültét én nagyon bizonytalannak tartom. Először is: elkezdődjenek a helyi választások, mellette teljes körű politikai rendezésre kerüljön sor, megtörténjen az alkotmány változtatása és ezeket követően a helyi vezetőkkel való konzultáció után történik majd meg a határszakaszok átadása.”
Sz. Bíró esélytelennek tartja, hogy ezek a megállapodások teljesüljenek a kitűzött időpontig, 2015 végéig.
