A többség inkább befogadó, ha a cigányokról van szó, de sokan úgy látják, hogy jobb lenne, ha egyszerűen összepakolnák a cuccukat és elmennének az országból – írja az Abcúg.
Az ELTE Társadalomtudományi Karának Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja a cigányokról alkotott képünkről készített kutatást. Céljuk az volt, hogy feltárják a romákkal kapcsolatos egykori és mai képzeteket, valamint a cigányellenesség mértékét. Vizsgálták a cigányokról alkotott képet, a velük kapcsolatos érzéseket, kíváncsiak voltak arra, hogy a megkérdezettekből milyen érzéseket vált ki a cigány szó és milyen sztereotípiák kapcsolódnak hozzá.
A többség elfogadná, ha munkatársa vagy szomszédja cigány lenne, partnerként viszont már kevésbé tudják elképzelni. Utóbbiként inkább elfogadnának az emberek zsidókat, oroszokat vagy románokat. A megkérdezettek 65 százaléka nem tudja elképzelni azt sem, hogy még ebben az évtizedben cigány miniszterelnöke legyen Magyarországnak.
Fotó: Kummer János
A nagy többség szerint az oktatás és nevelés lenne a kulcsa annak, hogy csökkenjenek a cigánysággal szembeni konfliktusok. Második helyen végzett a beilleszkedésre kényszerítés. A megoldások közt volt a kiutasítás, valamint a segélyek és támogatások növelése is. A többség arra szavazott, hogy a cigányok teljesen olvadjanak bele a többségi társadalomba, de az is előkelő helyen szerepelt, hogy minél inkább elkülönülten éljenek vagy távozzanak Magyarországról. Legkevesebben azt javasolták, hogy integrálódjanak a társadalomba megőrizve a saját kultúrájukat.
Mindössze 12 százalék adott helyes választ arra, hogy hány cigány ember él Magyarországon, a válaszadók kétharmada extrémen felülbecsülte ezt a számot, szerintük kétmillióan. Arra is túlzó válaszok érkeztek, hogy húsz év múlva hányan lesznek a cigányok Magyarországon.
A válaszadók 13 százaléka a kutatás szerint kirekesztő, nem riadnak vissza a radikalizmustól, extrém módon eltúlozzák a cigányság létszámát és hevesen cigányellenesek. Az elutasítók aránya 41 százalék, ők sem gondolnak jót a cigányokról, de létszámbecslésben visszafogottabbak, a távolságtartásban kevésbé határozottak, kevésbé intenzíven utálják a cigányságot. A többség, 46 százalék a befogadók csoportjába került. Cigány miniszterelnököt ugyan ők sem tudnak elképzelni, de a problémák megoldását az integrálásban keresik.
A kutatók vizsgálták, hogy a cigányok megítélésében milyen tényezők játszanak szerepet, de azt találták, hogy az eredményt csak az életkor befolyásolja. A 18-39 év köztiek a leginkább kirekesztőek, legkevésbé pedig a hatvan évnél idősebbek.
