Dávid Ferenc, az OTSZ szóvivője az MTI-nek elmondta: a folyamat igazi vesztesei a takarékszövetkezetek tagjai, azok a személyek, akiket erőszakos módon, először államosítás, majd irányított privatizáció során “kifosztottak”. Egy tőkés csoport szimbolikus összegért megszerezte az irányítási jogot a takarékszövetkezetek ernyőbankja felett, ezzel pedig az egész takarékszövetkezeti rendszer irányítása felett – mutatott rá.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkári pozícióját is betöltő Dávid kiemelte: az, hogy a Fővárosi Törvényszék lezárta az ügyet, azt jelenti, hogy a hazai fórumokon lezárult a jogvita. A szóvivő emlékeztetett: Demján Sándor, az OTSZ elnöke a takarékossági világnapon már jelezte: az OTSZ továbbviszi az ügyet, és a szakértők mérlegelik a bírósági fokozatokat. “Beszélhetünk Brüsszelről és Strasbourgról is, illetve az Európai Bizottság pénzügyi biztosáról, ezekhez a szakértői körökhöz is el fog jutni az OTSZ. Minden nemzetközi lehetőséget igénybe fogunk venni”
Ahogyan korábban megírtuk: a bíróság első fokon elutasította az OTSZ kártérítési keresetét a magyar állammal és további öt alperessel szemben. A szövetség jogalkotással okozott kár címén követelt kártérítést az államtól, mivel állításuk szerint a 2013-ban elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény valójában egy kisajátítási aktus, amellyel sérült a szövetkezetek tulajdonhoz való joga, és az állam kárt okozott az OTSZ-nek. Az leső fokon eljáró bíróság ma megállapította: az állam a törvény megalkotásával és a Takarékbankban végrehajtott tőkeemeléssel nem okozott kárt, ezért nincs kártérítési kötelezettsége sem.
