Az OTSZ jogalkotással okozott kár címén követelt kártérítést az államtól, mivel állításuk szerint a 2013-ban elfogadott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény valójában egy kisajátítási aktus, amellyel sérült a szövetkezetek tulajdonhoz való joga, és az állam kárt okozott a szövetségnek.
A bíróság az első fokú ítélet indokolásában kifejtette: csak akkor lehet jogellenes egy jogszabály, ha a közjogi szabályokat megsértve fogadják el. Ezt azonban csak az AB állapíthatja meg, júliusi határozatában azonban a testület csak az integrációs törvény néhány részletszabályát helyezte hatályon kívül, a jogszabály közjogi érvényességét nem kérdőjelezte meg. Ha pedig nincs jogellenesség, akkor nem történhetett károkozás.
