Újabb pofont kapott Magyarország

Intézményesült a rasszizmus itthon - legalábbis ezt állítja egy nemzetközi kisebbségvédő szervezet, amely szerint még mindig nem megfelelő a roma közösség védelme.

A Minority Rights Group (MRG) a gyűlölet-bűncselekményekről készített, az MTI-hez is eljuttatott 2014-es jelentésében nemcsak Magyarországot, hanem több európai államot is vizsgált.

A szervezet a jelentés Magyarországgal foglalkozó részében elismerően írt arról, hogy a 2008-2009-es romagyilkosságok miatt négy embert elítéltek. Megemlítik azonban, hogy a gyilkosságok gyanúsítottjait csak a kilencedik támadás után fogták el, és a tárgyalás 28 hónapig tartott.

Az MRG szerint ugyanakkor a rendőrség “nem igazán” nyomoz hatékonyan azon bűncselekmények ügyében, amelyekben romák az áldozatok. Ez abból is látszik, hogy – mint írták – nem reagált megfelelően a szélsőséges, félkatonai szervezetek gyöngyöspatai “járőrözésére” 2011-ben, amikor a roma közösség volt a célpontja a heteken át tartó durva bánásmódnak és megfélemlítésnek.

Az igazságszolgáltatás kettős mércéje

A jelentésben kitértek arra, hogy meglehetősen gyorsan folynak azok az eljárások, amelyekben romákat vádolnak “magyarellenes” bűncselekményekkel. Az egyik ilyen eset 2009-ben – nem sokkal a romagyilkosságok után – történt: kilenc roma férfit vádoltak meg azzal, hogy “magyarellenes bűncselekményt” követtek el, amikor botokkal megtámadtak egy autót, amelyről úgy hitték, szkinhedek ülnek benne. Mint írták, az autóban ülők – akik közül az egyiknek valóban volt kötődése rasszista csoportokhoz – kisebb sérüléseket szenvedtek. Az MRG szerint habár nem volt hiteles bizonyíték, azzal vádolták meg a romákat, hogy “gyűlölet-bűncselekményt követtek el magyarok ellen”. Első fokon a bíróság börtönbüntetést szabott ki, másodfokon ugyanakkor ezt nem látták bizonyítottnak.

A nemzetközi szervezet kiemelte: míg ebben az ügyben a másodfokú ítélet összhangban áll a nemzetközi szabályozással, egy másik, hasonló esetben, a 2013 szeptemberében született másodfokú ítélet helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Az MRG szerint “az intézményesült rasszizmus az egyik legvalószínűbb oka a magyar igazságszolgáltatás kettős mércéjének”.

Mindenért a kisebbségeket okolják

Megjegyezték: a Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése alapján a rasszista szervezetek, így a szkinhed csoportok elleni bűncselekményeket nem lehet gyűlölet-bűncselekménynek tekinteni.

Jelentésében a szervezet más európai országokra is kitért, például Bulgáriára, Franciaországra, Görögországra, Ukrajnára és Nagy-Britanniára. A jelentés alapján a menekültek, bevándorlók, zsidók, muszlimok és romák vannak leginkább kitéve a gyűlölet-bűncselekményeknek. Több országban a gazdasági válság következményeiért is a kisebbségeket okolják az emberek. Megítélésük szerint gyakori probléma, hogy az áldozatok nem tudják, kihez fordulhatnának, továbbá az is előfordul – például Magyarországon -, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni szabályozást éppen a kisebbségek ellen használják, ahelyett, hogy a védelmükben alkalmaznák.

Antiszemitizmus – 41%?

Az ADL nemzetközi szervezet felmérte a világ antiszemitizmusát – 11 tipikus antiszemita állításról kellett a válaszadóknak eldönteniük, hogy igaznak érzik-e őket vagy nem. Aki 6-ot vagy annál többet igaznak érzett, antiszemitának minősült. Ilyen alapon Magyarország 41%-a tekinthető antiszemitának. Görögország 69%-kal lett első Európában, Irakban 92, a palesztin területeken 93%-os antiszemitizmus volt megfigyelhető. A cseheknél 13% az érték, a lengyeleknél pedig 45%.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.