A szélsőjobboldali euroszkeptikus Nemzeti Front (FN) végzett az élen 25 százalékkal a vasárnapi európai parlamenti választáson Franciaországban az első előrejelzések szerint. 46 millió választásra jogosult uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról döntött. A Marine Le Pen vezette párt először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben.
Európa-ellenes hangulat
A France 2 közszolgálati televízióban ismertetett exit poll adatok szerint a 2009-ben 28 százalékot elért és akkor győzelmet aratott jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) ezúttal a szavazatok 20,3 százalékával (18-21 hely) a második helyre szorult, a kormányzó szocialisták pedig 14,7 százalékos eredménnyel (13 hely) a harmadik helyen végeztek.
Az elmúlt években szalonképesebb arculatot öltő, magát se jobbra, se balra nem soroló FN nem annyira a saját programjával (bevándorlásellenesség, kilépés az eurózónából) kampányolt a viszonylag rövid kampányban, hanem az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani.
Már hetek óta tudni lehetett
Az FN győzelme, ahogy a kormányzó Szocialista Párt (PS) megbüntetése a magas munkanélküliség és a stagnáló gazdaság miatt nem volt kétséges, azt már hetek óta jelezték a felmérések, a szélsőjobboldali győzelem mértéke viszont nagy meglepetést okozott és jelentősen átrendezheti a belpolitikai térképet is.
Az első hely megszerzéséért ugyanis az elemzők szorosabb küzdelemre számítottak a jobbközép és a szélsőjobboldal között. Marine Le Pen pártjának kimondott célja volt, hogy vasárnap este Franciaország “első számú” pártjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen.
Neonácik is bejuthattak Németországban
Németországban konzervatív győzelmet jeleznek a vasárnapi európai parlamenti választás után megjelent első nem hivatalos becslések. Az előrejelzések alapján az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerez képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében.
Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók megbízásából végzett felmérések szerint az első helyen végzett CDU/CSU konzervatív pártszövetség a szavazatok 36 százalékát szerezte meg, ami 1,2 százalékos visszaesés 2009-hez képest. A CDU megőrizte szavazóit, a bajor CSU-tól viszont sokan elpártoltak a mérések szerint.
Feljött a baloldal
A szociáldemokraták (SPD) jelentősen javítottak 2009-hez viszonyítva, az ARD vizsgálata szerint 27,6 százalékot, a ZDF szerint 27,5 százalékot szereztek, ami 6,8, illetve 6,7 százalékpontos emelkedés.
A Zöldek 10,6-10,9 százalék közötti eredményt érhettek el a két felmérés szerint, 1,2-1,5 százalékpont közötti veszteséget szenvedtek el.
A Baloldal kismértékben javított, 7,6-7,8 százalék körül végzett, ami 0,1-0,3 százalékpont körüli mértékű növekedés.
A tavaly alakult euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) mindkét előrejelzés szerint 6,5 százalékot ért el , ami azt jelenti, hogy egyben tartotta a nagyjából kétmilliós szavazótáborát.
Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, a vasárnapi választáson 96 mandátum sorsáról döntöttek, ami a 751 tagú parlament több mint 10 százaléka.
Két-három magyar Romániából
Romániában a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) magabiztosan győzött az EP-választáson: két kisebb kormányzati szövetségesével alkotott választási szövetsége az érvényes voksok mintegy 41-43 százalékát szerezte meg – derült ki a szavazóhelyiségek zárásakor közzétett exit pollokból.
Ha a hivatalos eredmények megerősítik az exit poll adatokat, akkor Románia 16 szociáldemokrata, 10 néppárti (az RMDSZ-t is beleértve), 5 liberális, és egy független képviselőt küld az EP-be. Euroszkeptikusnak, vagy szélsőségesnek minősített párt nem szerez mandátumot Romániában.
Az exit poll felmérések azt jelzik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két vagy akár három képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe – jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor jónak, a várakozásokat igazolónak ítélte az RMDSZ választási szereplését. A szövetség támogatottságát az egyik exit poll felmérés 6 százalékon, a másik 6,2 százalékon, egy harmadik pedig 7,2 százalékon mérte. Kelemen Hunor úgy vélte, a töredékszavazatok újraosztása során az RMDSZ megszerezheti a harmadik mandátumát is.
Az Arany Hajnal is bejutott
A szavazóurnát elhagyók megkérdezésével készített előrejelzések szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyert Görögországban.
A kampányát a gazdasági szigort elítélő jelmondatokra építő párt a voksok 26-30 százalékát szerezhette meg, és ezzel megelőzte a második helyen befutó kormánypártot, az Új Demokráciát (ND), amely 23-27 százalékot szerzett.
A felmérés szerint – amelyet több közvélemény-kutató intézet közösen készített – a harmadik legnagyobb európai parlamenti görög erő a szélsőjobboldali Arany Hajnal lehet 8-10 százalékkal. A kormánykoalícióhoz tartozó szocialisták (PASZOK) 7-9 százaléknyi szavazatot szerezhettek.
Ellenzéki győzelem Portugáliában
Az ellenzéki szocialisták győzelmét hozták az európai parlamenti választások Portugáliában vasárnap az urnazárás után nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.
A Szocialista Párt a becslések szerint 30-36 százalékhoz jutott az ibériai országban, amely Magyarországhoz hasonlóan 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az ellenzéki pártot ez az eredmény 6-9 mandátum betöltésére jogosítja fel.
A kormányzó koalíció, a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ (CDS-PP) 25-29 százalékot szerzett, ez 6-8 képviselői pozíciót jelent.
Konzervatív győzelmek
Az uniópárti konzervatívok nyerték az európai parlamenti választást Cipruson a szavazatok 90 százalékának összeszámlálását követően kiszivárgott eredmények szerint. Finnországban szintén konzervatív győzelem született.
A választást megelőző közvélemény-kutatások eredményei váltak valóra vasárnap Szlovéniában. Az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) előreláthatóan három mandátumot szerzett, míg az ugyancsak két ellenzéki pártot, a kereszténydemokrata Új Szlovéniát (NSi) és a Szlovén Néppártot (SLS) tömörítő lista két helyre számíthat az uniós parlamentben.
Bulgáriában az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, az Európai Néppártot erősítő, ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nyerte a vasárnap tartott EP-választást az urnazárás után kiadott előrejelzések szerint.
A választás egyik meglepetésének bizonyulhat a nacionalista Ataka párt gyenge szereplése. Ez az erő a felmérések szerint csak 3,6 százaléknyi voksot kapott, ami azt jelentené, hogy kikerül az EP-ből.
Nem lesz euroszkeptikus szövetség?
Előzetes, nem hivatalos adatok szerint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem tudta átlépni az öt százalékos küszöböt, és nem sikerült mandátumot szereznie az Európai Parlamentben (EP), amiből – vélekednek brüsszeli elemzők – akár az következhet, hogy nem alakulhat meg az egymáshoz közeli felfogású euroszkeptikus pártok közös EP-frakciója. A frakcióalakításhoz legalább hét uniós tagállamból legalább 25 EP-képviselőre van szükség.
Egyes előzetes esélylatolgatások szerint hat párt – a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, a holland Szabadságpárt, a belga Flamand Érdek, az olasz Északi Liga, és a svéd Demokrata Párt – az SNS-szel hajlandó lenne közös frakciót alakítani, de ezt a tervet meghiúsítja, ha a szlovák nacionalisták pártja nem kerül be hetedikként az EP-be.
Ahogy a fentebbiekből is következik, ez a fenti felsorolás természetesen nem fedi le az összes olyan pártot, amely ellenzi az uniós integráció elmélyítését, és EP-mandátumokra számíthat, hanem e nagyobb csoporton belül azokat a pártokat fogja át, amelyeknek a szemlélete viszonylag könnyen közös nevezőre hozható egymással.
