Nagy-Britanniában és Hollandiában már lezajlott az EP-választás. Az eredmények csak vasárnap este lesznek publikusak, de már látható, hogy az Európai Parlamentben jelentősen erősödhet az EU-ellenes pártok képviselete. Az EU négy legnagyobb tagállama közül háromban – Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában – különösen jól szerepelhetnek az integráció kritikusai. A PC – a szélsőséges ideológiákra való nyitottságot mérő DEREX-mutató alapján – arra jutott, hogy nőtt az EU-ellenesség, ami az EP-választáson jó esélyt kínál az integrációval szemben politizáló pártoknak.
Ezt erősíti a Votewatch előrejelzése is, amely szerint az egyértelműen EU-ellenes szélsőjobboldali képviselők aránya az EP-ben 8-ról 18 százalékra nőhet. A „puha” euroszkeptikus jobboldaliakkal és a szintén erősödő szélsőbaloldaliakkal pedig 30 százalékra nőhet az EU-val más-más mértékben, de mindenképpen szembenálló képviselők aránya. Az elemző intézet az európai összkép alapján egyértelműnek tartja ezt a tendenciát, de emlékeztet rá, hogy az egyes országokat közelebbről vizsgálva összetettebb a kép.
A PC mostani elemzésében tárgyalt három országnál például az látszik, hogy míg Franciaországban és Nagy-Britanniában a szélsőjobboldalra sorolt pártok mérséklődése teremti meg a jobb szereplés lehetőségét, addig Olaszországban inkább a társadalomban megnövekedett elégedetlenségre építenek az EU-t bűnbaknak kikiáltó pártok.
Fotó: Europress / AFP / Nikolay Doychinov
Franciaország
Franciaországban az attitűd-szélsőségesek aránya 2008 végére érte el az addigi mélypontját 4,5 százalékkal, de az azóta eltelt időben folyamatosan emelkedett a DEREX értéke, 2013 első félévére a felnőttek bő 7 százaléka volt fogékony a radikális jobboldali ideológiára és “minden negyedik francia megkérdezett vallott szélsőségesen kirekesztő nézeteket egyes kisebbségi csoportokról”. Sem a DEREX, sem az előítéletesség nem döntött rekordokat, csak visszakapaszkodott a 2004-2005-ös időszakban mért legmagasabb szintekre. A Nemzeti Front látványos erősödését tehát csak kisebb mértékben magyarázza a társadalmi fogékonyság emelkedése. A háttérben főleg a párt politizálásának tudatos felpuhítása áll. Marine Le Pen ellenzi az eurozónát és a muszlim bevándorlás megfékezéséhez visszaállítaná a nemzeti határokat, de ezt mérsékelt stílusban, a közép felé húzódva teszi. Pártja így a szavazatok negyedének megszerzésére is esélyes és ezzel akár az első helyre is kerülhet.
Nagy-Britannia
Angliában a társadalomnak csak mintegy 4 százaléka fogékony a szélsőjobboldali ideológiákra. Az elmúlt néhány évben a jobboldali értékorientáció és az előítéletesség emelkedett néhány százalékponttal. A 2010-ig erősödő rendszerellenesség az utolsó, 2013-as adatfelvételre visszaesett, az EP iránt szélsőségesen bizalmatlanok aránya 20 százalék felett ragadt. A DEREX viszonylag alacsony szinten történt stabilizálódása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kínálati oldalon a kirekesztőbb nézeteket valló BNP jelentősen veszített támogatottságából. Ugyanakkor a kevésbé radikális, a külföldi munkavállaló- illetve EU tagságellenességre építő UKIP jó eséllyel megszerezheti az első, második hely valamelyikét az EP-választáson. A UKIP kampányát ugyanakkor az is megkönnyítette, hogy ez év elején – hétéves átmenet után – Románia és Bulgária állampolgárai előtt is teljesen megnyílt az uniós munkaerőpiac, így nem nehéz elhitetni a brit választókkal, hogy románok és bolgárok árasztják el a kontinens nyugati felét.
Olaszország
Olaszországban az elmúlt bő hét év alatt 8-ról 13 százalékra nőtt az attitűd-szélsőségesek aránya. Legnagyobb emelkedés a rendszerellenességben figyelhető meg, az olasz társadalom harmada volt szélsőségesen bizalmatlan a politikai intézmények iránt. A jelenség Dél-Európában nem egyedülálló. (Spanyolországban, Portugáliában is nagyon megemelkedett a rendszerellenesség (33%, illetve 41%). Ezzel együtt a DEREX értéke is megduplázódott 2007-2013 között. Portugáliában a felnőttek 12, Spanyolországban pedig 6 százaléka tekinthető fogékonynak a szélsőjobboldal tipikusnak tekinthető ideológiájára. A Földközi-tenger keleti medencéjének tagállamaiban hatványozottabban jelennek meg az említett folyamatok. Cipruson és Görögországban egyaránt jelentősen megugrottak a DEREX értékei az elmúlt években.) Olaszországban már a parlamenti választáson sikert ért él euroszkeptikus üzeneteivel az „5 csillag mozgalmat” vezető Beppe Grillo. Szerinte Olaszország ki kellene lépjen az eurozónából és általában át kellene gondolnia uniós tagságát. A párt szerint az ország gazdasági bajaiért az euró a felelős, a közös pénz sorsáról népszavazás kiírását szeretnék kezdeményezni. A baloldali populista Beppe Grillo mozgalma mellett a szélsőjobboldalon meghatározó Északi Liga és további kis euroszkeptikus pártok (Fratelli d’Italia, Sinistra Ecologia Libertà) szintén az EU-t teszik felelőssé a gazdasági nehézségekért.
