Belföld
navracsics-tibor(960x640)(4).jpg (navracsics tibor, )

Navracsics Tibor ünnepi beszéde a Ciszterci Gimnáziumban

Buthy Lilla

2013. 11. 08. 16:24

Ünnepi megemlékezést és emléktábla avatást tartottak pénteken délelőtt a Ciszterci Szent István Gimnáziumban a hármas jubileum alkalmából.

Korábban a témában:

A nemzet történelmében a talpra állás mindig új szellemiséget követelt, mert “ez szükséges volt ahhoz, hogy megmaradhassunk magyarnak” – hangoztatta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a  Ciszterci Szent István Gimnázium pénteki jubileumi ünnepségén.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter ünnepi beszédében utalt arra, hogy az intézményt 325 éve alapították, 200 éve vette át a ciszterci rend, és 75 éve áll az iskola jelenlegi épülete. Úgy vélte, a hármas ünnep elsősorban az újrakezdésről szól.

Emlékeztetett rá, hogy 325 évvel ezelőtt, 1688-ban a magyar történelem legnehezebb időszaka, a török hódoltság megszűnése után kellett újjáépíteni a hazát és az egyik első lépés az iskolaalapítás volt. Navracsics Tibor szerint 200 éve a ciszterciek iskolaátvétele is újrakezdés volt, hiszen egy anyagilag is nehéz helyzetbe került oktatási intézményt kell megújítaniuk. A 75 évvel ezelőtti, 1938-as dátum pedig nem csak rendezvényeivel és építészeti emlékeivel vívta ki a figyelmet, hanem a Trianon utáni felívelő időszak meghatározó éve volt – mondta.

A Ciszterci Gimnázium jubileuma is a talpraállásról szól

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzet történelme tele van újrakezdésekkel: vagy új hazát kellett találni, vagy újra kellett alakítani a hazát, mert megpróbálták elpusztítani és lerabolni, valamint megpróbálták megsemmisíteni szellemiségét, de sohasem sikerült.

Kiemelte: minden újrakezdés erősíti a nemzetet: a hármas évforduló nem csak Székesfehérvárt, a ciszterci rendet és a magyar oktatást erősíti, hanem a magyar nemzetet és nemzettudatot is. Ha mindig újra tudjuk kezdeni, akkor a jövőben sem fenyegethet minket olyan veszély, amely a megsemmisülésünket okozza – tette hozzá.

Ciszterci történelem

A ciszterci rend gimnáziumát 1948-ban államosították, majd 1954-ben József Attila Gimnázium lett a neve. 1992-ben a gimnázium tulajdonjoga visszakerült a rendhez. Az iskola neve előbb a Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium lett.

A ciszterci iskola diákjai közül kiemelkedett Simor János bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek, Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, Vajda János költő, Vörösmarty Mihály költő, Ybl Miklós építész, Semmelweis Ignác orvos, Lázár Ervin író, Lánczos Kornél matematikus, Szekfű Gyula történész, Wekerle Sándor háromszoros miniszterelnök, valamint Klebelsberg Kunó kultuszminiszter.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester az iskola egykori tanulójaként elmondta: sok diák járt a gimnáziumba, közöttük sok, később híres tudós, politikus vagy orvos, az évszázadok során a tanárok mindig értéket próbáltak átadni nekik.

Beszéde végén jelezte, hogy jövőre az önkormányzat és a ciszterci rend közösen igyekszik megújítani az épület homlokzatát és felújítani az intézmény előtti teret.

Dékány Árpád Sixtus zirci főapát kiemelte: olyan emberek jártak az iskolába, amelyek a múltat jelentik, de egyben kijelölik a jövőt is. Úgy vélte, hogy a jubileumi ünnepség lehetőséget ad arra, hogy mindenki tisztábban és világosabban lásson.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.