Az összesen mintegy 6300 ember megkérdezésével készített felmérésnél a Gallup három lehetőséget kínált fel: a megszorítások nem működnek, idővel eredményt hoznak majd (a válaszadók 34 százalékának ez a véleménye), illetve igen, működnek (5 százalék). Emellett meg is lehetett tagadni a válaszadást. Az intézet felmérése szerint a megszorításokat legkevésbé a bolgárok tartják bukott politikának. Csak 28 százalékuk mondta, hogy nem működnek a takarékossági intézkedések, 61 százalék szerint idővel, 6 százalék szerint pedig teljesen beváltak az ilyen intézkedések, vagyis a válaszadók több mint kétharmada szerint van értelme a megszorításoknak.
Ebben elsők lettünk
Bulgáriát a sorban Magyarország követi. Az emberek harmada vallja, hogy a megszorítások politikája nem működik, 43 százalék szerint idő kell, hogy az intézkedések beérjenek, míg 19 százalék úgy gondolja, hogy a megszorítások működnek. Az összes EU- tagállam lakói közül a magyarok választották a legnagyobb arányban az utolsóként említett válaszlehetőséget. A megszorítások elutasítása azokban az országokban a legnagyobb, ahol maga a szigor is a legnagyobb mértékű: Görögországban 80 százalék véli így, Cipruson, Spanyolországban és Portugáliában pedig az emberek mintegy kétharmada szerint bukott meg a takarékossági politika. Hasonló az arány az unió egyik leggazdagabb tagállamában, Ausztriában is.
59 százalék szerint önös érdek
A megkérdezetteknek arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, hogy Európa vagy csak egyes országok érdekeit szolgálják a megszorítások. A hollandok és a dánok mondták a legnagyobb, 35-36 százalékos arányban, hogy a kontinens érdeke. A magyarok 30 százaléka véli így, 59 százalék szerint ez csak egyes országok érdekét szolgálja. Görögországban, Portugáliában, Cipruson 80-90 százalék fölötti az így felelők aránya, de sok tagállamban is 75 százalék fölötti ez a mutató. Uniós átlagban az emberek kétharmada, 67 százaléka véli úgy, hogy a megszorítások csak egyes országok érdekeit szolgálják, míg alig több mint minden ötödik ember, 22 százalék véli úgy, hogy ez egész Európa érdeke.
Fotó: Kummer János
A többség azért mást szeretne
Arról is kérdezték az embereket, hogy szerintük van-e jobb lehetőség a megszorításoknál, amire 60 százalék felelt igennel, és csak minden hatodik ember mondta azt, hogy nincs. Igen magas viszont e kérdésnél azok aránya (25 százalék), akik azt mondták: nem tudnak, akarnak válaszolni. Az EU tagállamok közül ebben a kérdésben is magasan kiemelkedik Görögország, ahol az emberek 94 százaléka szerint lenne jobb lehetőség a megszorításoknál. Nyolcvan százalék körüli az így vélekedők aránya Portugáliában, Spanyolországban, Cipruson és Szlovákiában is. A magyarok e kérdésben nagyjából az uniós átlagnak megfelelően válaszoltak.
Nyolc olyan uniós ország van, ahol a válaszadók kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy van jobb megoldás a megszorításoknál. Ezekben az országokban viszont jellemzően nem azok vannak relatív többségben, akik szerint a megszorításoknak nincs jobb alternatívája, hanem azok, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. Dániában 53 százalék nem felelt erre a kérdésre. Ennek az egyik oka akár az is lehet, hogy a Gallup a kérdésben nem kínált alternatívát, csak arra volt kíváncsi, hogy a válaszadók szerint létezik-e ilyen.
Megszorítás, minek nevezzelek?
A Gallup-felmérésnek vajszínű árnyalatot ad az gazdasági fórum, amelyen a magyar gazdaság teljesítményét és kilátásait elemezték szakértők, politikusok. A Magyar Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF – Hungarian Business Leaders Forum) rendezvényén a kormányzati felszólalók a gazdasági stabilizációban elért eredményekre mutattak rá, míg Bajnai Gordon úgy vélte, hogy Magyarország rosszabbul él, veszélyesebb helyzetben van, mint három éve, elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be. Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő veszélyesnek ítélte a közműcégek “államosítását”, ostobaságnak nevezte a bankrendszer elleni háborút.
Nem most kéne lazítani?
Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint az elmúlt három és fél évben olyan sikeres makrogazdasági igazodást hajtott végre Magyarország, amelyet nagyon kevés állam tudott megvalósítani, a befektetők jelentős része is elismeri az eredményeket. Cséfalvay Zoltán államtitkár szintén arról beszélt, hogy Közép-Kelet-Európa a kontinens gazdasági motorjává lépjen elő. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerint a magyar növekedés jövőre elérheti a régiós országok átlagos bővülési rátáját, a potenciális növekedés 2-2,5 százalék, de lazításra nincs lehetőség.
Orbán: Milyen megszorítások?
A miniszterelnök tavaly ősszel a büdzsé kapcsán közölte: a mai magyar gazdasági modell legnagyobb sikere, hogy az ország megszorítások nélkül jut ki a válságból. Magyarországon nincsenek megszorítások, nem voltak és nem is lesznek, a kabinetnek csak akciótervei, átszervezései. kiigazításai vannak, a terheket pedig kifejezetten a nagy cégekre és a bankokra helyezi, nem az emberekre – mondta Orbán Viktor. A kormányfő abban bízik, hogy 2013 a magyar gazdaság nemzetközi tekintélyének növekedéséről szól majd.
