A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztésében egy sor jogszabályt módosítana. Átírná a találmányok szabadalmi, a védjegyek és a földrajzi árujelzők, a formatervezési minták oltalmáról, illetve a szerzői jogról szóló törvényeket és a kiigazítaná a szabadalmi ügyvivőkről, a kutatás-fejlesztésről, a technológiai innovációról és a hagyatéki eljárásról szólókat. Javaslata egyik célja, hogy az úgynevezett „árva művek” megengedett felhasználásáról szóló uniós irányelvvel összeegyeztethető hazai szabályozást alkosson.
Az irányelv olyan szabályozási keretet teremtett, amely egységesíti és megkönnyíti az egyes közfeladatokat ellátó intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és hozzáférhetővé tételét, valamint az árva művek jogi helyzetének kölcsönös elismerése által lehetővé teszi azok jogszerű, határon átnyúló felhasználását. Az irányelv a jelenleg hatályos magyar szabályozáshoz képest szűkebb tárgykörű. Az árva műveknek csak egy jól körülhatárolható, szűkebb felhasználói körben, és kizárólag a digitalizáláshoz, online hozzáférhetővé tételhez kapcsolódó felhasználását szabályozza. Az irányelv átültetésével szükségessé vált az árva művek egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó hatályos magyar szabályozás felülvizsgálata és a bevezetendő új szabályokkal való összhang megteremtése. – emlékeztet a miniszter.
Elkészült a szellemi tulajdon védelmének nemzeti stratégiája
Jedlik-terv néven elkészült a 2013 és 2016 közti időszakra szóló, szellemi tulajdon védelmi nemzeti stratégia, amely négy pillérre épül – a stratégia és annak mellékletei a kormány honlapján jelentek meg. Az első pillér az iparjogvédelem, amely ma már stratégiai tényező. A biotechnológiától és az infokommunikációtól a környezetvédelmi technológiákon át a dizájnerek tevékenységéig számos olyan terület említhető, amelyen szellemi tulajdon nélkül a vállalkozások ma már nem boldogulhatnak.
A második pillér a szerzői jog. A digitális fejlődés, az infokommunikációs technika és az internet térhódítása alapvetően új feltételeket teremtett ebben a körben, így új szabályozási modellek szükségesek. A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési pontokra kell fókuszálni. Végül a negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tölti be. A Jedlik-terv eszközeit – az emberi és anyagi forrásokat – a hivatal biztosítja.
Fotó: MTI / Komka Péter
A szellemi tulajdon azért kiemelten fontos a gazdaságban, mivel ez biztosítja a kutatási-fejlesztési ráfordítások megtérülését. Ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez is. A szellemi tulajdon megsértésének egyik módja a hamisítás. A kormány – a Jedlik-terv mellékleteként – a honlapján közzétette a 2011-2015 közti hamisítás elleni akciótervet is. Ebben szerepel a hamis- és kalóztermékek üzletbeli és internetes kínálatának a csökkentése. Emellett szerepel az akciótervben a lakosság tájékoztatása és felvilágosítása is.
Számos változást hozott az új büntető kódex
A Jogi Fórum szerint a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményeket érintően máris számos változást hozott a július 1-jétől hatályos új Büntető törvénykönyv, amelyben önálló fejezetbe kerültek e bűncselekmények. A következő tényállások szerepelnek a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények fejezetben: bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása, iparjogvédelmi jogok megsértése.
Az e tényállásokat érintő legfőbb változások, hogy a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése csak akkor számít bűncselekménynek, ha az elkövetés százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoz. Ezen értékhatár alatt szabálysértésnek minősül a jogsértés. Ugyanakkor emelkedtek a kiszabható büntetési tételek: az eddigi maximális nyolc év helyett akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, aki a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva (ötszázmillió forint felett) követik el.
Az új Btk. egy új büntethetőséget kizáró okot iktat be: ez azokat a felhasználói magatartásokat veszi ki a büntetőjogi felelősségre vonás alól, amelyeknél a jogsértés mértéke nem jelentős és a cselekmény közvetett módon sem irányul jövedelemszerzésre. Ilyen esetek tipikusan az illegális forrásból való letöltések és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata, amelyek a társadalom nagy részében – különösen a fiatalok körében – elterjedt formái a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférésnek.
A módosítás nem jelenti a fájlcserélő rendszerek működésének legalizálását, csupán a „mindennapos” felhasználói cselekmények büntetőjogi üldözésének megszüntetését valósítja meg. Ha azonban egy felhasználó már nagyobb vagyoni hátrányt (több mint ötszázezer forint) okozva jogellenesen oszt meg védelem alatt álló tartalmakat (azaz például nagy mennyiségben tesz elérhetővé például filmeket, zenéket a szerzői jogi jogosultak engedélye nélkül), vagy ha ebből a tevékenységéből – akár reklámbevételekből vagy más módon – jövedelme származik, akkor már alkalmazhatók a büntetőjogi szankciók.
A módosítás jól tükrözi azt a jogalkotói szándékot, amelynek nem célja az egyszerű felhasználók, fájlcserélő természetes személyek tömeges kriminalizálása, viszont szigorú fellépést követel meg az üzletszerűen elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel szemben. A jogpolitikai cél az, hogy a fogyasztói magatartásminták a jogszerű felhasználás irányába mozduljanak el, amelyet inkább az egyre nagyobb számban megjelenő online legális piaci szolgáltatások igénybevételére való ösztönzéssel és felvilágosítással, mintsem büntetőjogi fenyegetéssel lehet elérni.
Fontos változás, hogy az eddig áru hamis megjelölése címen ismert tényállás címe versenytárs utánzására módosul és kiegészítő jellegűvé válik: a bűncselekmény akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartásra az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elemei nem olvashatók rá. Ebből következően, ha a versenytárs érdekeit sértően kerül sor a versenytárs árujára jellemző külsővel, csomagolással, elnevezéssel egy termék előállítására vagy forgalmazására, és ez a versenytárs iparjogvédelmi jogába (jellemzően védjegyoltalmába) ütköző módon, az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével valósul meg, az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény lesz megállapítható. Ha ugyanez a hamisító jellegű cselekmény nem sért iparjogvédelmi jogosultságot, a versenytárs utánzása bűncselekményének elkövetését kell majd megállapítani.
