Az alapvető jogok biztosa még 2012 december közepén rendelt el vizsgálatot annak az értesülésnek az alapján, hogy a balatonalmádi Magyar–Angol Kéttannyelvű Gimnáziumban a diákokat és tanárokat az igazgatói irodában kikérdezték, szóba kerültek-e az iskolában a felsőoktatással kapcsolatos tüntetések, sztrájkok, a beszélgetésekről pedig jegyzőkönyv készült. Felmerült az információs önrendelkezési jog sérelme is, ezért Szabó Máté alapjogi biztos vizsgálatra kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Az adatvédelmi hatóság határozatában jogsértést állapított meg, és pénzbírsággal sújtotta a gimnáziumot.
Az ügy azzal kezdődött, hogy egy névtelen és – mint kiderült – megalapozatlan szülői panasz „politizálással” vádolta meg az egyik tanárt.
Az igazgató a megyei intézményfenntartó központtól e névtelen panasz nyomán kapott utasítást, és formalizált külsőségek közepette, de megfelelő előzetes tájékoztatás nélkül, szúrópróbaszerűen hallgatott ki tanárokat és diákokat, a válaszaik tartalmát pedig rögzítette.
Az ombudsman arra jutott, hogy a vizsgálat módszere és a végrehajtás módja sértette az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát. Az is kiderült, hogy az igazgató a pedagógusok és a végzősök politikai véleményéről is meg kívánt győződni, ami aggályos a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésével kapcsolatban.
A biztos szerint a megyei intézményfenntartó központ általános jellegű problémafelvetést tartalmazó, de a jogi kereteket mellőző utasítása nem felelt meg a jogbiztonság elemi követelményeinek.
A gyermeki jogok védelméért kiemelten felelős ombudsman rámutatott, hogy a tanulók az iskolai közösségben különösen kiszolgáltatottak, az őket érintő bármely eljárás során fokozottan kell ügyelni valamennyi alapvető garancia betartására. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen aggályos az a gyakorlat, amely a nemzeti köznevelési törvény iskolai pártpolitizálásra vonatkozó, indokolt tilalmát kiterjesztve a közéleti kérdésekben való megnyilvánulást is vizsgálandónak minősíti. A biztos rámutatott: egyaránt veszélyes az, ha magát a közéletet zárjuk ki az iskolából (ez nem is lehetséges, de nem is kívánatos), és az is, ha közvetve vagy közvetlenül pártpolitikai színvallásra késztetik a diákot vagy a pedagógust.
Szabó Máté úgy látja, hogy átgondolásra érdemes az iskolai pártpolitizálás tilalmához kapcsolódó, olyan szakmai állásfoglalás kialakítása, amely figyelembe veszi az érintettek véleménynyilvánítási szabadságát és a világnézetileg semleges állami iskola funkcióját.
