Hagyó Miklós ellen még 2010 tavaszán a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult büntetőeljárás. Akkor az ügyészség indítványa alapján a bíróság a politikust előzetes letartóztatásba helyezte, mert tartani lehetett a szökésétől, illetve attól, hogy szabadon hagyása az eljárás sikerét befolyásolhatja. A bíróság az előzetes letartóztatást azzal indokolta, hogy „adat van arra, hogy a gyanúsított külföldre kívánt távozni”. A védelem azzal érvelt: Hagyó parlamenti képviselőként már hónapok óta tudhatta, hogy mentelmi joga elvesztése után gyanúsított lesz, mégsem hagyta el az országot. Sőt, maga jelezte, hogy mandátuma megszűnése után kész együttműködni a hatóságokkal. Gyanúsítása előtt pedig kifizette 16 milliós lakáshitelét, ami szintén kétségbe vonja, hogy szökni akart – emlékeztet a nol.hu.
Hagyó nagyjából kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban anélkül, hogy a szabadságelvonás feltételei a beadvány szerint fennálltak volna. A védelem többször hangsúlyozta a fogva tartás alapjául szolgáló konkrét bizonyítékok hiányát, és azt is, hogy a kérelmező személyes körülményeit nem értékelték. A bíróság mindezt nem vette figyelembe. Hagyó azért azt kérte a strasbourgi emberi jogi bíróságtól, hogy állapítsa meg: törvényes volt-e a hosszú ideig tartó előzetes letartóztatása, mert az emberi jogok európai egyezménye szerint a „letartóztatott vagy őrizetbe vett minden személyt haladéktalanul bíró vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselő elé kell állítani, és a letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék”.
A beadványban a volt politikus azt is kifogásolja, hogy a hatóságok nem voltak tekintettel az egészségi állapota romlására, ugyanakkor – mert korlátozták a hozzátartozóival való kapcsolattartást – a fogva tartásakor megsértették a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogát. Hagyó felvetette ugyanakkor, hogy a szabadságát korlátozó kényszerintézkedésekkel szemben nem biztosítottak neki valóban hatékony jogorvoslati lehetőséget, hiszen a bíróság egyetlen érvét sem fogadta el.
Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy a magyar állam megsértette az emberi jogok európai egyezménye 3. cikkét, ami kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmáról szól. Ugyancsak megállapították az 5. cikk harmadik bekezdésének sérelmét, ami arról szól, hogy a gyanúsítottat ésszerű határidőn belül bíróság elé kell állítani vagy a tárgyalásig szabadlábra kell helyezni. Ha mégis becsukják, a bíróságnak a szabadságelvonás törvényességéről rövid időn belül döntenie kell, és törvényellenes őrizetbe vétel esetén el kell rendelni az érintett szabadlábra helyezését. Strasbourg szerint a magyar állam ezt a rendelkezést is megsértette.
Az emberi jogi bíróság szerint megsértették Hagyó családi élethez való jogát is, a magyar állam nem biztosította a jogsérelem hatékony orvoslásához való jogot, ami ugyancsak ellentétes az emberi jogok európai egyezményével. Mindezek alapján a strasbourgi bíróság Hagyó Miklósnak 12 és fél ezer euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg, és a magyar államnak kell viselnie a hatezer euróra taksált eljárási költségeket is.
Adót fizetünk Hagyó miatt?
Már az alaptörvény része, hogy különadót fizettet a parlament, ha az állam valamely döntése elbukik az Európai Bíróság, az Alkotmánybíróság, illetve más bíróság előtt, és az államot ezért kártérítésre kötelezik. Az ombudsman által megtámadott negyedik módosítás 17. cikkelye szerint addig, „amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.”
Az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa a magyar alaptörvény-módosítások vitás pontjai közé sorolta a 17. cikkelyt, amely fizetési kötelezettséget róna az állampolgárokra, ha az állam hibája miatt az EU büntet, továbbá az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ügyáthelyezési jogát, a politikai reklámok korlátozását.
Hagyó-per Kecskeméten
Egy pont kivételével megerősítette a vádat múlt csütörtökön egy tanú a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per tárgyalási napján. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró akkor bejelentette: az április 23-i tárgyalás elmarad, „figyelemmel az ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása kapcsán a meghallgatásra”. Az Alkotmánybíróság (AB) április 23-án hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét több alkotmányjogi panasz miatt. Az indítványozók azt kifogásolják, hogy az elnök jelölte ki, mely bíróság járjon el ügyükben – közölte Bitskey Botond, az AB főtitkára.
Korábban civil jogvédő szervezetek sérelmezték, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg Handó Tündét, az OBH elnökét a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszról. Az alkotmánybírósági eljárás alapja, hogy az OBH elnöke az általános szabályok szerint illetékes fővárosi bíróságról Kecskemétre tette át a volt szocialista főpolgármester-helyettes és társainak korrupciós vádak miatt indult büntetőperét.
Az alkotmányjogi panaszt benyújtó ügyvédek egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az ügy áthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem élhettek jogorvoslattal. Az OBH elnöke az alkotmánybírósági eljárásban kérte meghallgatását. A civil jogvédők szerint a zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat.
