Csütörtök délelőtt Németországból, Ausztriából, Romániából és az ország számos helyéről érkeztek csaknem százan felsőoktatási szakemberek arra a kétnapos, az élethosszig tanulásról szóló tanácskozásra a szegedi egyetemre, amely a 9. Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia nevet viseli. Az eseményt a témával foglalkozó, 22 felsőoktatási intézményt tömörítő, 11 éves MellLearN Egyesület szervezte.
Farkas Éva főszervező, szegedi egyetem részéről a Szeged24 -nek elmondta: az idei konferencia az oktatás minőségére, finanszírozására és nyitottságára helyezi a hangsúlyt. Az első két téma elmondása szerint a közelmúltbeli, a felsőoktatásból történt nagymértékű forráskivonások miatt is aktuális, a minőségi képzés pedig a versenyképesség megőrzése miatt fontos a jelenlegi helyzetben. A főszervező elmondása szerint konferencia célja, hogy a jelenlévők valamifajta közös álláspontra jussanak. A tanácskozás anyagából és a javaslatokból dokumentum illetve kiadvány is készül majd, amelyet eljuttatnak majd az illetékes minisztériumokhoz is.
Megnyitó beszédében Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora arra emlékeztetett: a témában sereghajtó a világban Magyarország, ezért is fontos ez a két napos fórum.
Az önkormányzat Oktatási és Kulturális Irodájának vezetője, Kardos János azt emelte ki, hogy folyamatos megújulás nélkül nincs fejlődés, az egyetem és a város élete összekapcsolódott, és a tudás megújításában fontos szerepet játszik az egyetem.
Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dékánja, a konferencia házigazdája azt fejtegette: a fenőttoktatás nagyon fontos, de az nagy kérdés, hogy lesz- e rá elég pénz. Hiszen szerinte az élethosszig tanulásban az vesz részt, akinek van elég pénze, így a képzések megtartása állami támogatás nélkül nem megy.
Klinghammer István, a Nemzeti Erőforrás Minisztérumának a felsőoktatásért felelős államtitkára előadásában arról beszélt: az állam célja nem a mennyiségi, hanem a minőségi oktatás támogatása. Az államtitkár utalva az oktatás és a gazdaság összefüggéseire úgy vélte: az államnak a színvonalas, szellemi műhelyként működő felsőoktatási intézményeket kell differenciáltan támogatni. A felsőoktatásban szerinte rendezni kell azt a dilemmát: mely egyetemek szolgálják ki az az ipart és melyek működnek kutatóhelyként. Klinghammer István azt hangsúlyozta: a felsőoktatást nem „tömegesíteni” kell hanem piacképessé tenni.
