Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke úgy tudja, elsősorban a fővárosból és az agglomerációból érkezett jelzés, hogy problémát okoz az általános iskolákban a túljelentkezés, nincs elegendő hely. Ennek oka, hogy eddig sok szülő szívesen tartotta vissza gyermekét hétéves koráig az óvodában, ugyanakkor új törvényi szabályozásként belép a hatéves kortól való iskolába lépés kötelezettsége. Ezért tapasztalható az elsőévesek számában növekedés – mutatott rá.
Az elnök arra nem tért ki, hogy a jogszabály nem ennyire egyértelmű: ha a gyerek betöltötte a hatodik évét, de még nem iskolaérett, akkor az óvodavezető és a szülő megegyezése alapján maradhat az óvodában a gyerek. Annyi változás történt, hogy eddig a végső döntést a szülő, mostantól az óvodavezető hozza. A szülő, ha nem ért egyet a döntéssel, fellebezhet a szakértői bizottságnál.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
A helyzetet bonyolítja az a másik jogszabály, amely szerint jövőre minden hároméves gyereknek óvodába kell menni, ezért az óvodavezetők arra kényszerülnek, hogy a helyhiány miatt még nem iskolaérett gyereket is „kinyomjanak” az óvodából. Mint írtuk e problémára hívta fel – Balog Zoltánnak írt levelében – nemrég a figyelmet a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete (Mante). Az egyesület ugyanakkor egészen más javaslatokat tett, mint a Klik (többek között, hogy ne legyen minden háromévesnek kötelező jövőre az óvoda).
Az állami iskolafenntartó ugyanis úgy orvosolná a helyzetet, hogy felduzzasztaná az osztálylétszámokat. A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi, lehetővé tenné, hogy az intézményfenntartók oktatásszervezési okok esetén a maximális osztálylétszámtól 20 százalékkal eltérjenek. Ez azt jelenti, hogy 27 helyett akár 32 gyerekkel is indulhatnának osztályok.
Arról, hogy hány elsős várható az új tanévben, elmondta: részleges adataik vannak, a fővárosban a létszám 20 ezer körül lesz, de pontos adatok csak az április 8-9-ei beiratkozások után várhatók. Lehetnek ugyanis olyan gyermekek, akik nem iskolaérettek, és nem kezdhetik meg az első osztályt szeptemberben.
Fotó: Kummer János
Marekné Pintér Aranka a gyermekek felvételéről elmondta: egy iskolát lehet megjelölni, ahová menni szeretne a diák, és az igazgató dönt a felvételről. Ha oda nem kerülne be, akkor a saját, lakóhely szerinti körzetében kell elhelyezni. Ha helyhiány lép fel, akkor az érintettek között sorsolás útján dönt az igazgató. Elsőbbséget élveznek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, és sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű diák, illetve akinek különleges helyzete ezt indokolja. Ilyen lehet az, hogy a szülő, a testvér tartósan beteg vagy fogyatékkal él, a testvér az adott intézménybe jár, a szülő munkahelye az adott körzetben vagy egy kilométeren belül van – sorolta.
A hazai és nemzetközi kutatások szerint a túl korán iskolába lépők tanulmányi teljesítménye gyakran marad el a többiekétől, s bár a hátrányok egy részét sokuknak sikerül csökkenteni, így is kisebb esélyük van arra, hogy jó középiskolában, főiskolán vagy egyetemen tanuljanak tovább. Ez pedig későbbi társadalmi helyzetükben és jövedelmükben is megmutatkozik. Az iskolaéretlen gyerekek e mellett a tanítóknak, iskoláknak is nagy gondot okoznak, ugyanis egészen más pedagógiai módszereket igényelnek, egészen más – az óvodában kiválóan fejleszthető – készségeket kell kialakítani e gyerekeknél, mint a már érettebb társaiknál.
