Az elmúlt két évtizedben lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya. A kétezres évek folyamatos emelkedő trendje tavaly érte el csúcspontját: 2012-ben a felnőtt magyarok 19 százaléka tervezett valamilyen típusú migrációt. Szűk egy évvel később, 2013 januárjában halvány csökkenés után a lakosság 16%-a gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 1993 óta tartó idősorából.
A magyarok migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik ideiglenesen vagy végleg külföldre mennének a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt. A rendszerváltást követő évtizedben csak a lakosság 5-6%-a tervezett migrációt, míg 2001-ben már lényegében megduplázódott, 2011-től pedig megtriplázódott az arányuk – írta Sik Endre, a Tárki kutatója.
Fotó: MTI
2010 óta a rövid és hosszú távú munkavállalás szándéka megnőtt, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan. 2013 elején a felnőtt lakosság 13%-a néhány hétre, hónapra, 11%-a pár évre külföldre menne dolgozni. 6% kivándorolna. A tavaly mért úgynevezett halmozott migrációs potenciál (azaz azok aránya, akik legalább az egyik fajta migrációban gondolkodnak) a valaha mért legmagasabb érték volt, amihez képest a 2013 eleji érték valamivel alacsonyabb.
A migrációs potenciál célországai, azaz hogy mely országokba szándékoznak költözni a migrációt tervezők, 2013-ban is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy–Britannia. Az USA és Kanada, valamint a világ többi országának súlya a kivándorlást tervezők körében magasabb, mint a végleges kivándorláshoz képest átmenetinek szánt külföldi munkavállalást tervezők között.
A valamilyen típusú migrációt tervezők aránya az átlagoshoz (16%) képest azon társadalmi csoportoknál magasabb, amelyek hagyományosan a munkaerő-migráció legjobb alanyai: ezek a férfiak (22%), a középfokú iskolai végzettségűek (30%), a munkanélküliek (35%) és kiugró mértékben a tanulók (56%), azaz a 18 éven felüli diákok több mint fele nem Magyarországon képzeli el közel)jövőjét – derül ki a Tárki felméréséből.
