Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) volt rektora, a felsőoktatási államtitkári poszt várományosa az MTI-nek elmondta: arról, hogy mennyi időn belül, hány évet kell Magyarországon dolgozni, illetve, hogy mi van azokban az esetekben, amikor valaki, bár szeretne, de nem tud elhelyezkedni – mindenképpen beszélni kell. Ezeket ki lehet alakítani, de nem “cintányéros, gyermekded felvonulásokkal, bentalvásokkal” – utalt a Hallgatói Hálózat (HaHa) hétfőn kezdődött tiltakozó akciójára.
Ez nem a leendő értelmiséghez méltó, árt az átalakításoknak, amelyeket a hallgatók is igényelnek, és a társadalmat elfordítja a felsőoktatástól, mert azt gondolják, minden hallgató ilyen – jegyezte meg, hozzátéve: rengeteg szorgalmas, jó eszű hallgató tanul a felsőoktatásban, aki igyekszik, motivált, és nem az a célja, hogy ne legyen oktatás.
A hallgatók követeléseivel kapcsolatban azt mondta: a reformok megvalósítása elkezdődött, a folyamat zajlik. Arról, hogy az utolsó, hatodik pontként a röghöz kötést jelölték meg, azt mondta: nincs szó röghöz kötésről, és ebben nem lehet engedni, mert ez morális kérdés.
„Ha valaki a közösség támogatására igényt tart, akkor valamilyen módon törleszteni is kell. Ha valaki kéri a közösség segítségét, akkor nézzen a tükörbe, és tűnődjön el, erkölcsös-e tiltakozni, és azt mondani, hogy visszafizetni semmit nem akar.”
A felsőoktatási intézmények finanszírozásáról kifejtette: a zárolásokat, elvonásokat összeadva tény, hogy azok jelentős összeget tesznek ki. Ugyanakkor 57 milliárd forintot a magyar felsőoktatás “visszakap”. Ebből 10 milliárd forint jut majd kutatási célokra, pályázati finanszírozáshoz. A fennmaradó 47 milliárdból nyújtanak segítséget a PPP-programba “beugrott”, és nehéz helyzetbe került intézményeknek, valamint az adóssággal küzdő egyetemeknek, főiskoláknak.
Az egykori rektor szerint nagyot zuhant a hazai oktatás színvonala. A külföldnek nem érdeke, hogy a magyar diploma értékes és jó legyen, Magyarországnak viszont érdeke, hogy versenyben tudjon maradni – mondta.A fő gond, hogy nem az egyetemek választják ki a hallgatókat, “hanem csomagküldő-szolgálat küldi őket” az érettségi alapján, és a szakok fele “tücsökszak”, amelyek jó részére a társadalom nem tart igényt.
Mindenkinek közös érdeke az átalakítás, de ezt a közös érdeket mindenki máshogy értelmezi, képzeli el, és úgy, hogy ne kelljen áldozatot hoznia érte, és ez probléma – állapította meg az ELTE korábbi rektora, aki várható új megbízatásáról szólva – egyúttal jelezve, hogy elfogadta a felkérést – úgy fogalmazott: “tornanadrágban, tornacipőben vagyok, versenyre készen”.
