A parlament szakbizottságának fideszes alelnöke a szocialista Hiller István sajtótájékoztatójára reagált, ahol a volt oktatási miniszter kijelentette, válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány forráskivonásai, a professzorok kényszernyugdíjazása és az elmaradt szakmai egyeztetések miatt.
Pósán László, az oktatási bizottság kormánypárti alelnöke az MTI-nek megküldött közleményében azt írta: a felsőoktatásban Magyar Bálint volt SZDSZ-es szakminiszter „átgondolatlanul erőszakolta ki a Bologna-rendszerű képzés bevezetését”, az MSZP-s Hiller István pedig tárcavezetőként fenntartotta ezt, hozzájárulva ezzel ahhoz, „hogy a felsőoktatás színvonala, minősége gyors ütemben romoljon”.
A fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, az MSZP-kormányok alulfinanszírozott és hosszú távon fenntarthatatlan felsőoktatási rendszert hagytak maguk után, amelyet az átgondolatlan PPP-beruházásokkal súlyos adósságba is vertek. Szerinte a szocialisták nem arra költötték a pénzt, amire kellett volna, az oktatás és a kutatás színvonalának megtartása, erősítése helyett „felesleges kapacitások kiépítésében jeleskedtek”, többek között ezért is fenntarthatatlan az általuk örökül hagyott felsőoktatási rendszer.
Csökkenő támogatás
A statisztikák némileg ellentmondanak a fideszes képviselő szavainak. 2008-ban ugyanis még 191 milliárd forint költségvetési támogatást kaptak az intézmények, 2011-ben 189 milliárdot, 2012-ben viszont már csak 158 milliárd (amiből ráadásul 7 milliárdot novemberben zároltak). A jövő évi büdzsében eredetileg 134,6 milliárd szerepelt, de ezt végül visszavágtak 123,5 milliárdra.
Magyar Rektori Konferencia összegzése szerint a Budapesti Corvinus Egyetem támogatása több mint 4 milliárddal, a Budapesti Gazdasági Főiskoláé több mint 2 milliárddal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemé több mint 5,2 milliárddal, a Debreceni Egyetemé több mint 9,2 milliárddal kevesebb 2013. január 1-jén, mint 2008 végén.
A Dunaújvárosi Főiskola 1,45 milliárddal, az Eszterházy Károly Főiskola 1,76 milliárddal, az Eötvös József Főiskola 836 millióval, az ELTE 9,19 milliárddal, a Kaposvári Egyetem 2,18 milliárddal kevesebb forrásból gazdálkodhat.
A Kecskeméti Főiskolának 1,33 milliárddal, a Károly Róbert Főiskolának 2,14 milliárddal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek 514 millióval, a Miskolci Egyetemnek 4 milliárddal, a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek 423 millióval, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek 393 millióval jutott kevesebb állami támogatás. A Magyar Táncművészeti Főiskola 328 millió, a Nyíregyházi Főiskola 3,4 milliárdos, a Nyugat-Magyarországi Egyetem 6,5 milliárdos, az Óbudai Egyetem 944 milliós, a Pannon Egyetem 3,16 milliárdos, a Pécsi Tudományegyetem 9,4 milliárdos mínuszt könyvelhet el.
A Semmelweis Egyetem állami támogatása 2,5 milliárddal, a Széchenyi István Egyetemé 1,45 milliárddal, a Szegedi Tudományegyetemé 6,8 milliárddal, a Színház- és Filmművészeti Egyetemé 414 millióval, a Szent István Egyetemé 3 milliárddal, a Szolnoki Főiskoláé 1,56 milliárddal csökkent.
Diplomás munkanélküliség?
Pósán arról is beszélt, hogy a munkaerőpiacon gyakran értéktelen diplomák miatt a fiatalok nagy részét diplomás munkanélküliség vagy az ország elhagyásának kényszere várta. Ezt szintén cáfolják a statisztikai adatok: mint többször is írtuk, a munkanélküliségtől erősen véd a diploma. A válság idején is a felsőfokú végzettség adta a legnagyobb biztonságot a munkaerőpiacon. Ez természetesen nemcsak az egyénnek jó, hanem az államnak is: a diplomás réteg az, amelyiknek a legjobb esélye van a munkához, tehát éppen ők azok, akik adót fizetnek, és nem szorulnak rá különböző segélyekre, kevésbé szorulnak rá az egészségügyi szolgáltatásokra stb.
A Foglalkoztatási Szolgálat tavalyi adatai szerint a regisztrált (tehát a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett) pályakezdő munkanélküliek 35,6 százaléka nyolc általánost vagy azt sem végzett, 18,5 százalékának szakmunkás, 38,6 százaléknak érettségi végzettsége van, és mindössze 7,3 százalékuk diplomás. Ez utóbbi összesen 3859 főt jelent. 2010-ben 7,7, egy évvel korábban 6,6 százalékos volt a pályakezdő diplomás munkanélküliek aránya, az utóbbi tíz évben a „csúcs” 11,7 százalék volt, 2004-ben. Idén várhatóan tovább csökken ez az arány: az év első 10 hónapjának átlaga 6,7 százalék. A nyilvántartott álláskeresők mindössze 5,6 százaléka volt 2011-ben és várhatóan idén is diplomás (ez az összes nyilvántartott álláskeresőből mindössze 32 ezer fő). Több mint 40 százalékuk csak 8 általános iskolát végzett vagy azt sem, közel 30 százalékuk szakiskolát, 24,4 százalékuk pedig középiskolát.
Pósán László azt is kiemelte, hogy az MSZP-sek – ha rajtuk múlik – „tandíjjal zárták volna és zárnák le most is véglegesen a szegényebb családok gyermekei előtt az egyetemek kapuit”. A szocialisták valóban bevezetnék a tandíjat, de annak ígért mértéke meg sem közelíti a Fidesz által kikalkulált önköltségét. Igaz, a legjobb 15 százalékot leszámítva mindenki fizetne.
Pósán jelezte: a jelenlegi kabinet – vállalva a felsőoktatási rendszer átalakításával járó elkerülhetetlen érdekütközéseket – határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy a magyar egyetemek és főiskolák ezentúl érdemben segítsék a fiatalokat abban, hogy megtalálják számításaikat a magyarországi munkaerőpiacon.
Végül megjegyezte, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött oktatók is „nyugodtan maradhatnak a felsőoktatásban”, hiszen nem a munka tiltott, hanem a dupla juttatás, azaz az egyszerre fizetett bér és nyugdíj.
