Az atv.hu-nak négy művész is megerősítette a hetilap értesülését. Forrásaik közül kettő az MMA tagja, egyikük a készülő petíció egyik ötletgazdája. Az egyik akadémiai tag azt mondta, nem tudja értelmezni a „nemzeti elkötelezettséget” mint a tagság feltételét, ezt nem lehet mérni. „Az egész olyan, mintha visszamentünk volna az időben 50 évet” – fogalmazott, megjegyezve, hogy az „önjáróvá” vált elnök semmit sem egyeztetett a tagsággal, ők is a sajtóból értesültek mindenről. Egy másik akadémiai művész azzal magyarázta az elnök vehemenciáját, hogy most végre elérte azt, amire mindig is vágyott: ő lehetett a piedesztálra emelt Magyar Művészeti Akadémia feje.
A Kádár-érában irigyelt karriert befutó belsőépítész a nemzeti érzülettől fűtve többek között azt mondta, hogy fütyül a modern demokráciára, illetve, hogy „számolni kell azzal, hogy Konrád Györgyöt is magyarnak tekintik külföldön, bármit is mond rólunk”.
Fekete György – Fotó: MTI / Czimbal Gyula
Korábban Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese a Fidesz Aczél Györgyének nevezte az MMA-elnököt. A Kádár-korszak főideológusához való hasonlítás érzékeny ponton érinthette Fekete Györgyöt, aki az Indexnek nyilatkozva ezt a „legalantasabb” vádnak nevezte. „Az egész életem arról szólt, hogy hogyan tudok kibújni ez alól a dolog alól. Volt egy régi mondás, miszerint a szocializmusban az tud normálisan élni, aki a szocializmuson belül él a szocializmuson kívül” – magyarázta.
A Magyar Művészeti Akadémia a Heteknek – névtelenséget kérve – nyilatkozó tagjai utaltak arra, hogy az elnök a szocializmusban távolról sem volt háttérbe szorított művész, hiszen szerepelhetett a tévében, és rendszeresen kapott állami támogatásokat. Hivatalos életrajza is meglehetősen érdekes. Az 1932-ben született Fekete György 1956-ban nemzetőr parancsnok volt, 1957-ben pedig vizsgálati fogságba került. Még ugyanebben az esztendőben végzett az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán, és azonmód az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezőjévé avanzsált.
Egy 1981-ben, a Művészet című folyóiratnak adott interjújában úgy emlékezett vissza, hogy többek között megbízták a pécsi orvostudományi egyetem és klinikák, a szolnoki pártház, sőt a rajkai határállomás enteriőr tervezésével is. „A ’60-as évek elején már azok között voltam, akik magyar kiállítási pavilonok tervezésével külföldre juthattam” – büszkélkedett az interjúban, amiből kiderült, volt olyan időszak, amikor évente 4-5 külföldi kiállítást is építhetett.
Egyik fő célkitűzésének tartja, hogy MMA-elnökként megakadályozza, hogy az állami intézményekben, kulturális színezetben „egyházgyalázás” forduljon elő. „Hithű református vagyok és presbiter, így vagyok a művészeti akadémia elnöke, és ezt nem veheti el tőlem senki” – indokolta állítását az Indexnek. Arra felvetésére, miszerint a modern demokráciában az egyház és az állam egymástól elválasztva működik, azt felelte: „Erre a modern demokráciára én fütyülök, mert ez nem modern és nem demokrácia.”
