Bár maga az oktatási államtitikárság is egy kormányelőterjesztésben erős aggodalmát fejezte ki, hogy megvan-e a szükséges tárgyi, személyi és főleg pénzügyi keret az iskolaák államosítására, továbbá az oktatási bizottságban korábban “nagykoalícióban támadták” az elképzelést, hétfőn mégis átment a bizottságon a grandiózus tervről szóló törvénytervezet
Pokorni Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke ezúttal úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a törvény minél hamarabb megszülessen, ugyanakkor veszélyesen későn nyújtották azt be, hiszen az új köznevelési törvényt tavaly decemberben fogadták el, és azóta a feladatok ismertek. Későn hozta létre a tárca a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KIK), későn vette sorra a feladatokat – mondta, amit felelőtlenségnek tart.
Hozzátette: a benyújtott törvénytervezet nem kellően kiforrott, nem tisztáz alapvető kérdéseket. Ezek között említette az önkormányzatok oktatási-nevelési feladatait ellátó munkatársainak átvételét. A javaslat úgy tesz, mintha mindenki átkerülne a KIK-hez, noha a háromezer lakosnál nagyobb településeknél az óvodai feladatok ott maradnak, és a közoktatási intézmények működtetése is e települések feladata marad. Fontos, hogy a nem kellő szakképesítéssel rendelkezők a 2013/14-es tanévben elkezdhessék a foglalkoztatásukhoz szükséges szakképesítés megszerzését, és addig határozott idejű szerződéssel foglalkoztassák őket – jegyezte meg.
Nem megnyugtató a köznevelési megállapodások jövője, jogállamot sértő lenne, ha ezeket egyoldalúan a KIK felbonthatná. Szintén nincs megnyugtatóan rendezve az önkormányzati társulások szerepvállalása, az önkormányzati törvény továbbra is lehetővé teszi ezek megszervezését és működését. Indokolatlan, hogy azok az önkormányzati társulások, amelyek jelenleg fenntartanak oktatási intézményeket, a jövőben nem is működtethetnek ilyeneket – sorolta kifogásait.
Képviselőtársa, Révész Máriusz is az időbeli csúszást tette szóvá, ugyanakkor azt mondta: támogatják a javaslatot.
Az ülésen Osztolykán Ágnes (LMP) és Hiller István (MSZP) egyaránt felolvasott, egy általuk október 20-i keltezésűnek nevezett, a kormánynak készült nem nyilvános előterjesztést, amely szerint “… a döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi és költségvetési feltételek nem állnak teljes egészében rendelkezésre, sem a központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar Államkincstárban. Az érintett önkormányzatokban is jelentős többletfeladatokat kell majd elvégezni (…) , amennyiben a végrehajtás nem valósul meg 2013 januárjától kezdve, a köznevelési rendszerrel érintett mintegy 200 ezer munkavállaló, pedagógusok, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak, (…) technikai alkalmazottak, továbbá mintegy egymillió tanuló munkája, mindennapi tevékenysége kerül veszélybe”. Hiller István azt mondta, ez több mint hazardírozás.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitikár válaszában elismerte, hogy ő írta az előterjesztést. Közölte, az volt a cél, hogy felhívják a kormány figyelmét arra, a törvényjavaslatot sürgősséggel tárgyalja, majd kerüljön a parlament elé, és a fontos kérdésekben szülessen döntés. Arra is fel szerették volna hívni a figyelmet, hogy a központ felállítása, működtetése külön segítséget igényel még az idei évben. A köznevelési törvény szerint 2013 szeptemberétől állami feladattá váló módosítások “költségvetési háttere jelenleg függőben van” – mondta. Kitért arra, hogy a köznevelési megállapodások felülvizsgálatára mindenképpen szükség lesz, és több módosítással a tárca egyetért. Egy konkrét példát említett: a többcélú intézmények közül a kritikus helyzetben lévők együtt maradhatnának.
Dúró Dóra (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy már több mint egy éve elfogadták a köznevelési törvényt, ismertek a feladatok. Nem technikai átadás-átvételről van szó, hanem olyan változtatásokról, amelyek évtizedekre meghatározzák az oktatási rendszert, a lebonyolításra mégis csak 37 munkanap van.
Michl József (KDNP) egyetértett azzal, hogy bizonyos pontokon szükséges lesz a módosítás, mint mondta, a törvényjavaslaton van javítanivaló.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke kijelentette: ezt a javaslatot nem szabad bevinni a parlament elé. Se pénz, se paripa, se posztó – mondta, majd azt kérdezte: csak akarat van?
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tanév közben végrehajtott fenntartóváltás veszélyezteti az egész rendszer működését. Kifejtette: nem lehet látni az intézményátvétel garanciáit, és azt sem, a KIK működési rendje milyen lesz, hány önkormányzati társulást kell működtetni.
A javaslatot végül 16 kormánypárti igen és 4 ellenzéki nem szavazattal támogatta a grémium. Szerdán kerül napirendre a parlamentben.
