Belföld
éhség (éhség, éhezés, éhínség, afrika)

Naponta 25 ezer ember hal éhen

Balogh Marcsi
Balogh Marcsi

2012. 08. 22. 17:00

Világviszonylatban majdnem másfél milliárd tonna élelmiszer kerül szemétbe évente, miközben naponta 25 ezer ember hal éhen.

Magyarországon az ENSZ felmérése szerint több százezer ember rendkívül alultáplált, 10-15 ezer éhező gyermek van. 200 milliárd forint végzi a kukában. Ennyibe kerül az a 400 ezer tonnányi lakossági élelmiszer, amit évente a szemétbe  dobunk. Megírtuk, összehangolt razziát tartottak a hatóságok a Budapesti Nagybani Piacon, augusztus közepén, ahol 66 tonna ismeretlen eredetű zöldséget, gyümölcsöt foglaltak le. Joggal vetődött fel olvasóinkban a kérdés, hogy a látszólag kifogástalan, fogyasztásra alkalmas zöldség-gyümölcs termékeket nem lehetne-e karitatív célokra felhasználni.

Első a biztonság

„Ezeknek a lefoglalt élelmiszereknek a biztonsága általában nem garantálható. A bizonytalan eredetű, hiányos dokumentációjú tételek esetében – még ha minőségüket tekintve meg is felelnének a követelményeknek, és ránézésre esetleg kifogástalannak tűnhetnek – a termék útja nem követhető nyomon a termelőig, nem ellenőrizhető, mikor és milyen növényvédő szerekkel kezelték. A Nagybani Piacon legutóbb lefoglalt termékeknél ez hangsúlyosan igaznak bizonyult, mivel a hatósági intézkedés alapja az ismeretlen eredet és a megjelölés hiányossága volt” – közölte a Hír24-gyel a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A minisztérium szerint első a biztonság. „A biztonságos, ellenőrzött élelmiszerhez való jog minden fogyasztónak kijár attól függetlenül, hogy milyen úton (vásárlással vagy adományozással) jut az adott élelmiszerhez.”

Biztonságosabb a kukázás?

Ez azonban nem vigasztalja azt a több száz éhező embert, gyereket, köztük a hajléktalanokat, akik jobb híján a kukában keresik a vacsorájukat. Megírtuk, hiába van fedél néhány hónapig a fejük felett, étel nem jár a hajléktalanoknak, ha szállón laknak, akkor sem, csupán néha jutnak hozzá egy-egy tál leveshez. A bentlakók akkor azt mesélték, mindenkinek a főtt étel okoz gondot.

Ezen felül a zöldség-gyümölcs esetében az esetleg fogyasztásra alkalmas áruk karitatív célra történő átadását az is megnehezíti, hogy jellegüknél fogva – különösen megfelelő tárolás nélkül – gyorsan romló élelmiszerek, így azok már csak fogyaszthatatlan állapotban jutnának el a rászorulókhoz. A fentiek miatt semmisítették meg tehát a lefoglalt tételeket.

Döntéshozók

A Karitatív Tanács az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásával foglalkozó döntéshozó szervezet. A Tanács szervezi a foglalásra jogosult hatóságok (Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a bíróságok, önkormányzatok) elkobzott áruinak karitatív célú, közérdekű felhasználását. Az elkobzás útján állami tulajdonba került egyes dolgok átgondolt módon jutnak el a rászorulókhoz, az elkobzó hatóságok, a fogyasztóvédelem, a szellemi tulajdonjogában megsértett jogosultak (márkajelzések tulajdonosai) érdekeinek figyelembevételével.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a karitatív célra felkínálható áru lehet többek között élelem, ruházat, tisztálkodási felszerelés, valamint a járulékos szükségleteket kielégítő ideiglenes lakás, lakásfelszerelés, játék. A NAV által felajánlott elkobzott dolgok döntő többsége hamis márkajelzéssel ellátott termék. A „márkátlanítás” magas költsége, valamint a jogtulajdonosok hozzájárulásának hiányában a tapasztalatok szerint ezen felajánlott termékek csekély részét fogadják csak el a karitatív szervezetek.

A Karitatív Tanács azért nem fogadhatja el a felszabadítható teljes bűnjelkészletet, mert olykor egy hamis ruhadarab „hordhatóvá” tétele jóval több költséget jelent, mint egy vadonatúj márkátlan ruhadarab megvétele. Tehát a Tanács döntése a racionalitáson alapul, hogy a segítség ne teher, hanem könnyítés legyen, közölte a NAV.

Segítő kezek

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az egyik olyan nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy az információgyűjtés és a publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel csökkentve a szegénységet és az éhezést. Cseh Balázs, az egyesület elnöke a Hír24-nek elmondta, 500 civil szervezettel tartják a kapcsolatot az országban. „A felajánlások változók, van, hogy egy hipermarket hetente egy kamionnyi tartós élelmiszert adományoz, de van olyan is, aki évente csupán egyszer-kétszer adakozik. A Metro áruház például minden nap küldi a felesleget. Általában azokat az árukat kapjuk meg és adjuk tovább a szervezeteknek, amelyeknek közel van a lejárati ideje, vagy éppen jelölési hiba miatt nem lehet értékesíteni” – mondta az elnök.

Idén augusztus 20-án a Magyar Ízek Utcáján eladott termékek bevételének húsz százalékát a Minden gyerek lakjon jól Alapítvány kapta. Igaz, ez csak töredéke az „Együtt az Ország” program kiadásainak. Többen úgy vélik, az ország gazdasági helyzete miatt inkább lemondtak volna a 150 millió forintos tűzijátékról. Ennyi pénzből rengeteg ruhát lehetne márkátlanítani és rengeteg éhezőnek lehetne segíteni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.