Belföld
éhség (éhség, éhezés, éhínség, afrika)

Naponta 25 ezer ember hal éhen

Világviszonylatban majdnem másfél milliárd tonna élelmiszer kerül szemétbe évente, miközben naponta 25 ezer ember hal éhen.

Magyarországon az ENSZ felmérése szerint több százezer ember rendkívül alultáplált, 10-15 ezer éhező gyermek van. 200 milliárd forint végzi a kukában. Ennyibe kerül az a 400 ezer tonnányi lakossági élelmiszer, amit évente a szemétbe  dobunk. Megírtuk, összehangolt razziát tartottak a hatóságok a Budapesti Nagybani Piacon, augusztus közepén, ahol 66 tonna ismeretlen eredetű zöldséget, gyümölcsöt foglaltak le. Joggal vetődött fel olvasóinkban a kérdés, hogy a látszólag kifogástalan, fogyasztásra alkalmas zöldség-gyümölcs termékeket nem lehetne-e karitatív célokra felhasználni.

Első a biztonság

„Ezeknek a lefoglalt élelmiszereknek a biztonsága általában nem garantálható. A bizonytalan eredetű, hiányos dokumentációjú tételek esetében – még ha minőségüket tekintve meg is felelnének a követelményeknek, és ránézésre esetleg kifogástalannak tűnhetnek – a termék útja nem követhető nyomon a termelőig, nem ellenőrizhető, mikor és milyen növényvédő szerekkel kezelték. A Nagybani Piacon legutóbb lefoglalt termékeknél ez hangsúlyosan igaznak bizonyult, mivel a hatósági intézkedés alapja az ismeretlen eredet és a megjelölés hiányossága volt” – közölte a Hír24-gyel a Vidékfejlesztési Minisztérium.

A minisztérium szerint első a biztonság. „A biztonságos, ellenőrzött élelmiszerhez való jog minden fogyasztónak kijár attól függetlenül, hogy milyen úton (vásárlással vagy adományozással) jut az adott élelmiszerhez.”

Biztonságosabb a kukázás?

Ez azonban nem vigasztalja azt a több száz éhező embert, gyereket, köztük a hajléktalanokat, akik jobb híján a kukában keresik a vacsorájukat. Megírtuk, hiába van fedél néhány hónapig a fejük felett, étel nem jár a hajléktalanoknak, ha szállón laknak, akkor sem, csupán néha jutnak hozzá egy-egy tál leveshez. A bentlakók akkor azt mesélték, mindenkinek a főtt étel okoz gondot.

Ezen felül a zöldség-gyümölcs esetében az esetleg fogyasztásra alkalmas áruk karitatív célra történő átadását az is megnehezíti, hogy jellegüknél fogva – különösen megfelelő tárolás nélkül – gyorsan romló élelmiszerek, így azok már csak fogyaszthatatlan állapotban jutnának el a rászorulókhoz. A fentiek miatt semmisítették meg tehát a lefoglalt tételeket.

Döntéshozók

A Karitatív Tanács az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásával foglalkozó döntéshozó szervezet. A Tanács szervezi a foglalásra jogosult hatóságok (Nemzeti Adó-és Vámhivatal, a bíróságok, önkormányzatok) elkobzott áruinak karitatív célú, közérdekű felhasználását. Az elkobzás útján állami tulajdonba került egyes dolgok átgondolt módon jutnak el a rászorulókhoz, az elkobzó hatóságok, a fogyasztóvédelem, a szellemi tulajdonjogában megsértett jogosultak (márkajelzések tulajdonosai) érdekeinek figyelembevételével.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) tájékoztatása szerint a karitatív célra felkínálható áru lehet többek között élelem, ruházat, tisztálkodási felszerelés, valamint a járulékos szükségleteket kielégítő ideiglenes lakás, lakásfelszerelés, játék. A NAV által felajánlott elkobzott dolgok döntő többsége hamis márkajelzéssel ellátott termék. A „márkátlanítás” magas költsége, valamint a jogtulajdonosok hozzájárulásának hiányában a tapasztalatok szerint ezen felajánlott termékek csekély részét fogadják csak el a karitatív szervezetek.

A Karitatív Tanács azért nem fogadhatja el a felszabadítható teljes bűnjelkészletet, mert olykor egy hamis ruhadarab „hordhatóvá” tétele jóval több költséget jelent, mint egy vadonatúj márkátlan ruhadarab megvétele. Tehát a Tanács döntése a racionalitáson alapul, hogy a segítség ne teher, hanem könnyítés legyen, közölte a NAV.

Segítő kezek

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az egyik olyan nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy az információgyűjtés és a publicitás eszközeivel kapcsolatot teremtsen az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között, ezzel csökkentve a szegénységet és az éhezést. Cseh Balázs, az egyesület elnöke a Hír24-nek elmondta, 500 civil szervezettel tartják a kapcsolatot az országban. „A felajánlások változók, van, hogy egy hipermarket hetente egy kamionnyi tartós élelmiszert adományoz, de van olyan is, aki évente csupán egyszer-kétszer adakozik. A Metro áruház például minden nap küldi a felesleget. Általában azokat az árukat kapjuk meg és adjuk tovább a szervezeteknek, amelyeknek közel van a lejárati ideje, vagy éppen jelölési hiba miatt nem lehet értékesíteni” – mondta az elnök.

Idén augusztus 20-án a Magyar Ízek Utcáján eladott termékek bevételének húsz százalékát a Minden gyerek lakjon jól Alapítvány kapta. Igaz, ez csak töredéke az „Együtt az Ország” program kiadásainak. Többen úgy vélik, az ország gazdasági helyzete miatt inkább lemondtak volna a 150 millió forintos tűzijátékról. Ennyi pénzből rengeteg ruhát lehetne márkátlanítani és rengeteg éhezőnek lehetne segíteni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.