Tavaly év végén a parlament elfogadta a magyar oktatás átszabásának alapvető kereteit: a köznevelési, a felsőoktatási és a szakképzési törvényt. A szakmai testületek, önkormányzati szövetségek, oktatáskutatók, akadémikusok, szakszervezetek és ellenzéki, valamint kormányzati politikusok által megfogalmazott bírálatok után az utóbbi napokban a kritikák új aspektusa erősödött fel: a jogi, alkotmányossági hiányosságok kerültek a középpontba. Szabó Máté ombudsman szerint mind a három törvény problémás. A köznevelési és a szakképzési törvény alkotmányossági, a felsőoktatási törvény alapján megjelent, a keretszámokról szóló kormányrendelet pedig jogbiztonsági problémákat vet fel. De – Orbán Viktor szavaival – nem csak ő ellenforradalmár, hiszen a volt köztársasági elnök is erős kritikával illette az iskolaállamosítási terveket.
Az alapvető jogok biztosa szerint a köznevelésről szóló törvény a szülő neveléshez való jogát alaptörvény-ellenesen és nemzetközi szerződésbe ütközően korlátozza (kötelező óvodába járás 3 éves kortól), és nem veszi figyelembe a szülők akaratát a gyerek iskolakezdésének időpontjával kapcsolatban. Szabó Máté azt kérte július végén az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja felül a törvény egyes rendelkezéseit, és addig is függessze fel a jogszabály szeptembertől hatályos rendelkezéseit. Az ombudsman felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra, hogy indokolt lehet megvizsgálni, hogy „a köznevelési törvény teljes körűen tartalmazza-e a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, védelemhez és gondoskodáshoz szükséges garanciákat, amelyek az alaptörvényből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből erednek”.
A szakképzési törvénynél már nemcsak egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, hanem annak visszavonását kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Szabó szerint a jogszabály sérti a jogállamiság elvét, mert számos kérdést nem szabályoz kellő részletességgel. A hiányosságok miatt az érintett szülőknek, gyermekeknek és pedagógusoknak nincs lehetőségük a törvény kellő mélységű megismerésére és a felkészülésre, írta közleményében. Szerinte az emberi méltóságot is sértheti például, hogy az állam csak egy szakképesítés megszerzését támogatja, így olyanok is fizethetnek, akiket egészségügyi okokból tanácsolnak el, már a képzés megkezdése után. Az sem egyértelmű, hogy a korábbi szabályozás alapján kezdett szakképzéseket milyen szabályok alapján lehet sikeresen lezárni.
A felsőoktatási keretszámokról szóló kormányrendelet is erősen problémás az ombudsman szerint. Ez esetben a kormánytól kérte Szabó a felsőoktatásban felvehető hallgatók létszámkeretéről szóló határozat visszavonását. Úgy véli, a kormányhatározat megalkotása a jogállamiság, valamint a jogbiztonság elvével és ezen keresztül a művelődéshez való joggal összefüggő visszásságokat okozott. Az ombudsman szerint a jogalkotó nem tartotta be a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény rendelkezéseit, a létszámkeret előző évhez viszonyított plusz-mínusz 10 százalékos változást engedélyező, illetve korlátozó garanciális szabályát. Ezt Szabó Máté kérdésére az oktatásért felelős államtitkár is elismerte, és jobb híján a kormány stratégiai céljainak megvalósítására hivatkozott.
Mint beszámoltunk róla, Sólyom László az aszófői falunapon szintén élesen kritizálta az Orbán-kormányt, és ezen belül a közoktatás államosítását is. „Miért javulna attól az iskolák színvonala, hogy a tanárok kinevezésébe a helyi közösség ezentúl nem szólhat bele? Vajon nem inkább a nagyon színvonalas tanárképzést és a tanári pálya megbecsülését kellene hosszú távú állami programmal elérni?” – tette fel a kérdést ezzel kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy az iskolaügyből januártól az épületek fenntartása maradt mindössze az önkormányzatokra. „Az új helyzetre nem tudok tanácsot adni, csak a reményt kifejezni, hogy az önkormányzás joga és igénye – ha él a közösség – megtalálja a maga útjait. Így Aszófőnek azt kívánom, élje túl, hogy elveszíti jegyzőjét; és ragaszkodjon ahhoz, hogy maradjon helyi ügyintézés” – mondta a volt köztársasági elnök.
