Annyi áramot fogyasztanak, mint egy 100-as égő. Nem fényt, hanem életet és lehetőséget adnak a legelesettebb babáknak. Krízisinkubátorok - a félelem árnyékában.Egy koraszülött kisfiú Kecskeméten, egy egészséges csecsemő a budapesti Heim Pál Gyermekkórház Madarász Utcai Kórházánál, egy felöltöztetett kislány a nagykanizsai kórház előtt és egy plédbe burkolt újszülött a békéscsabai Réthy Pál Kórház bejáratánál – a 2012-es év babamentő inkubátorainak eddigi mérlege.
A Madarász utcai kórház inkubátorában a három-négy év alatt összesen négy gyermeket találtak az intézet munkatársai – a legtöbbet az országban elhelyezett eszközök közül. A kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház és a nagykanizsai kórház babamentő inkubátorát 2005-ben adták át, de mindkét intézmény történetében a januári, illetve a márciusi eset volt az első, hogy azokba valaki újszülöttet tett. A békéscsabai Réthy Pál Kórháznál pedig április 21-én már harmadszor mentett életet az inkubátor.
Életmentés 0-24-ben
A budapesti – azóta bezárt – Schöpf-Mérei-kórházban 1996-ban indult az úgynevezett Babamentő Program a krízishelyzetben lévő nők megsegítésére. Itt helyezték ki az első babamentő inkubátort is, amelyben 1996 és 2005 között 17 csecsemőt találtak a kórház dolgozói. Mára már – köszönhetően az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben meghirdetett programjának – minden megyében legalább egy helyen rendelkezésére áll a krízisterhes anyák számára babamentő inkubátor. (A címlistát itt találja!)
Fotók: Neményi Márton
Ám a babamentő program nem csak az inkubátorról szól – ez csupán végső megoldás az anyáknak újszülött gyermekük elhelyezésére. A babamentő program célja, hogy az inkubátorba kerülést megelőző programokon, szakemberképzésen, felvilágosításon és a prevención legyen a hangsúly, illetve hogy emlékeztesse a válságba kerülteket arra, hogy van segítség.
Az inkubátorokba a gyermeküket nem vállaló szülők anonim módon és – a jelenlegi jogszabályok szerint – büntetlenül helyezhetik el újszülött gyermeküket. A babamentő inkubátorok éjjel-nappal igénybe vehetők, fűtött környezetet biztosítanak az elhelyezett gyermeknek. A riasztó megszólalása után az ápolók legalább 5 percet várnak, szigorúan csak az elhelyező távozása után léphetnek be a babamentő inkubátor helyiségébe, így biztosítva a szabad távozását a gyermeket otthagyó részére. Az újszülötteket rögtön az intenzív osztályra viszik megfigyelésre, majd a gyermekosztályon helyezik el őket.
Inkubátorbabák
“A házasságról, a családról és a gyámhatóságról” szóló 1952. évi IV. törvény örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint a gyermek örökbefogadásának engedélyezéséhez nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét az erre kijelölt helyen helyezi el. Feltéve, hogy bizonyos határidőn – hat héten belül – a gyermekért nem jelentkezik. (A kórházak tapasztalatai szerint ez csak a legritkább esetben történik meg.) Az örökbefogadást ezután az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat intézi.
Az esetek többségében olyan – zömében budapesti – nők mondtak le a gyermekükről, akik rendszerint az anyagi biztonságukat látták veszélyeztetve, párkapcsolatuk hiányos vagy megromlott, ezért nem vállalták a gyermek felnevelését. A döntésük okai között azonban hasonló súllyal szerepelnek a szociális tényezők is, mint a hajléktalanság, a munkanélküliség. Évente átlagosan 3-8 inkubátorbabát találnak országszerte.
Az újszülött kitevését – amennyiben nem inkubátorról van szó – egyébként bünteti a törvény. Magyarországon találtak már gyereket udvari WC-ben, szórakozóhely teraszán, sőt konténerben is. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint az európai régióban naponta átlagosan négy 14 éven aluli gyermeket illetve csecsemőt ölnek meg, ami évente több mint 1300 esetet jelent.
A szakemberek abban mind egyetértenek, hogy a probléma hiányos, illetve nem elégséges a tájékoztatás. Az anyák még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy kilétük valóban titokban marad, félnek a büntetéstől és a szégyentől. Sokan ezért, kétségbeesésükben választják a rosszabbik utat.
| Gyökerek nélkül élni |
|
Jelenleg az Egyesült Államok 42 államában, Németországban három városban, Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában működik úgynevezett inkubátor program. A hazai valamint a magyar mintára létrehozott szlovák szabályozással ellentétben, a többi országban bölcső vagy rácsos ágy áll az anyák rendelkezésére. Tavaly Csehországban arról cikkezett a sajtó, hogy a babamentő inkubátor alkalmazását az Egyesült Nemzetek Szervezete ellenzi. Az ENSZ gyermekjogi bizottsága ugyanis helyteleníti, hogy az újszülötteket megfosztják biológiai identitásuktól. A szervezet azt követeli, hogy Csehország értékelje át a nyilvános inkubátorok alkalmazását. Franciaországban és Luxemburgban engedélyezett az úgynevezett anonim szülés is. Ilyenkor a kismama kérésére a kórház ugyan rögzíti az adatait, de a megszületett baba örökbe adható és az édesanyja adatait csak nagykorúsága után tudhatja meg. |
Anonim szülés a megoldás?
Módusz Lajosné, a Gólyahír Egyesület elnöke – hasonlóan az ENSZ álláspontjához – úgy véli, az inkubátorok legnagyobb hátránya, hogy a gyermek soha nem fogja megtudni, pontosan mikor és hol született. Nincs lehetősége biológiai szülei megkeresésére, még állampolgársága sem tudható. Ez pedig a későbbiekben súlyos és fokozódó pszichológiai problémát jelent majd számára, hiszen „az embernek alapvető szükséglete, hogy legalább minimálisan tisztában legyen származásával”.
Ráadásul a nem kívánt gyermek az inkubátorba kerüléskor általában már nincs veszélyben. A legnagyobb veszély a születése utáni egy-két órában fenyegeti, amikor a szülő kétségbeesésében befogja a gyermek száját, nehogy valaki meghallja, ha felsír, vagy amikor nem tudván, mit tegyen, hideg lépcsőházban, az utcán vagy az udvaron hagyja kihűlni. Módusz Lajosné éppen ezért tartja fontosnak, amiért a Gólyahír Egyesület már hosszú évek óta küzd, hogy törvényes keretek között tegyék lehetővé az anonim kórházi szülést. Így a gyermek az első pillanattól kezdve jó helyen van, miközben az anyát sem fenyegeti veszély.
A civil szervezet célja a csecsemőgyilkosságok megelőzése. Nyílt – azaz nem titkos – örökbeadások segítésével foglalkoznak, és krízistelefont működtetnek válságba került várandós nők számára. Tíz év alatt 530 gyereket sikerült családnál elhelyezniük, és az évi 50-60 örökbeadás mellett évente 20-25 olyan anya is akad, aki eredetileg örökbe adta volna a gyerekét, de úgy döntött, mégis vállalja, hogy felneveli ő maga.
„A kukánál mindenképpen jobb”
Dr. Kemény János, a Heim Pál Gyermekkórház Madarász Utcai Kórházának gyermekgyógyásza szerint azonban még mindig az inkubátor a legbiztonságosabb megoldás, hiszen a gyermek az elhelyezés után percen belül megfelelő ellátásban részesül, nincs veszélyhelyzet. A legfontosabb pedig az, hogy azok a babák is esélyt kapnak az életre, akiket a szülei nem terveztek.
„Igyekszünk minél nagyobb nyilvánosságot szerezni a babamentő programnak, hogy minél szélesebb körben megismertessük az embereket az inkubátor lehetőségével, információt kapjanak róla, és később terjesszék azt. Ez egy utolsó előtti lehetőség azon édesanyák számára, akik félnek a krízis központokhoz fordulni segítségért – noha ott ellenőrzött körülmények között, legálisan történhet az örökbefogadás. Amíg azonban nincs más mód, – például anonim kórházi szülés – addig az inkubátorok kihelyezése indokolt és fontos, hiszen a kukánál mindenképpen jobb megoldást jelentenek” – mondta lapunknak a szakorvos.
Hozzátette: a babamentő inkubátorok fenntartása alig pár száz forint, körülbelül annyi áramot fogyasztanak, mint egy 100 wattos villanykörte. 1,6-1,7 millió forintba kerülnek, ezt általában az adott önkormányzat finanszírozza, a befektetés azonban rövid időn belül megtérül, hiszen – mint mondja – „emberi életet mentenek, az pedig mindennél többet ér”.
