Schmitt Pál lemondása után Lázár János a parlamentben jelentette ki: a tudomány világában elmaradt a szembenézés azzal, hogy a rendszerváltás előtt, illetve a rendszerváltás időszakában születtek olyan tudományos fokozatok, amelyek mögött nem volt valós teljesítmény. A frakcióvezető szerint a tudománynak meg kell újulnia, mégpedig a vezetőktől kezdve, de azt nem részletezte, hogy pontosan mit vagy kiket ért ez alatt.
Ha most hirtelen ennek nyomán elkezdenék csak a parlamenti képviselők tudományos fokozatait vizsgálni, minimum ciklusokon átívelő munka várna Házra, az esetlegesen e témában felálló bizottságra, és a tudományos életre is. A 386 képviselő közül az országgyűlés honlapja szerint 153 viseli a neve előtt a doktor előtagot, közülük 70-en jogászok, 21-en orvosok, hatan közgazdászok, ugyanennyien mérnökök, és van 42 egyéb szakterületen, jellemzően a bölcsészet területén doktorált honatya és honanya. Olyan különböző tudományterületen kellene vizsgálatot kérni, mint például a – szocialista Baja Ferenc által doktori témának választott – filmesztétika, az egyházzene (a fideszes Hoppál Ferenc szakterülete), vagy a neveléstudomány (a kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa szakterüélete).
Doktorira várva – Fotó: MTI / Oláh Tibor
A politika persze nem állíthat fel hirtelen doktori fokozatot vizsgáló bizottságokat. Az alaptörvény ugyanis leszögezi, hogy a tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak és, hogy tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni. Ennek ellenére biztos lehetne olyan kiskapukat találni, hogy az állam, vagy a parlament felkéri (utasítja) a doktori iskolákat arra, hogy vizsgálják felül a tudományos címeket. Ez azonban végletesen aláásná a magyar felsőoktatás, és tudomány tekintélyét.
Pálinkás József szerint mellesleg sem ok, sem kapacitás nincs az egyetemi doktori címek teljes felülvizsgálatára. (Megnéztük: az Országos Doktori Tanács adatai szerint az utóbbi időben évi 1400-1500 PhD-fokozatot adnak ki.) Az MTA-elnök hozzátette, hogy legjobb meggyőződése szerint legfeljebb a disszertációk kicsiny töredékénél lehetnek a Schmitt-ügyben feltárthoz hasonló hiányosságok, és az is szerinte inkább az “ideológiához közeli” tudományterületeken. „Ha azonban valakinek egy címmel vagy egy személlyel kapcsolatban konkrét gyanúja van, forduljon a címet kiadó egyetemhez, biztos vagyok benne, hogy meg fogják vizsgálni az ügyet. Immár precedens is van rá” – hangsúlyozta az MTA elnöke.
Orbán, Gyurcsány: kikérték
Nem csak a politika, hanem a média is elkezdett utánajárni egyes konkrét eseteknek, és az érdeklődés várhatóan nem is lankad azután, hogy egy újságcikk alapján lemondásra kényszerült egy közjogi méltóság. Már kikérték Orbán Viktor diplomamunkáját, és kétségbe vonták Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának hitelességét is. A szövegek megtekintésére azonban nem volt mód, Orbán dolgozata dékáni utasításra nem adható ki, Gyurcsányéval kapcsolatban a Pécsi egyetemen azt mondták “nem adhatnak ki adatokat az egykori és jelenlegi hallgatóikról”.
Nincs új a nap alatt, ugyanis a kilencvenes években Torgyán József és Horn Gyula dolgozatait is szerették volna megtekinteni újságírók, de ezt akkor is megtagadták az egyetemek. Az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László 1997-ben tette közzé állásfoglalását e témában, amely szerint a dolgozatok nyilvánosságát biztosítani kell, hacsak pontosan körülírt jogszabályi felhatalmazás alapján illetékes szervek vagy személyek, megfelelő indokokkal írásban “titkos”, vagy “nem nyilvános” minősítést nem rendeltek ezekhez.
Foxi-Maxi
Simon János politológust korábban arról írt, hogy erősen megkérdőjelezhető a Politikai Főiskolán végzett vagy Moszkvában tanult közszereplők diplomáinak hitelessége. Az Antall-kormány által megszüntetett intézmény 1957-1989 közötti dokumentumait a Magyar Országos Levéltárban őrzik, s ugyanitt porosodnak az egykori Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, közismertebb nevén a Foxi-Maxi egyetem iratai is.
