Új szabályokat alkottak arról, hogy egy köztisztviselőnek milyen képzettséggel kell rendelkeznie. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az FN24-gyel közölte: a haladék kizárólag azokra vonatkozott, akik a korábbi képesítési előírásokat tartalmazó kormányrendelet hatályba lépésekor – 1995-ben – azért nem rendelkeztek szakképesítéssel, mert korábban nem volt olyan jogszabály, ami ezt megállapította volna. „Nekik valóban lehetőségük volt arra, hogy a képzési idő legfeljebb másfélszerese alatt megszerezzék a rendeletben előírt szakképesítést. Ez a kedvezmény tehát csak egyszeri esetre szólt, s azokat érintette, akik a régi képesítési kormányrendelet idején a közigazgatásban dolgoztak. Ezért ezt a szabályt értelemszerűen az új kormányrendelet már nem tartalmazza” – írták.
Korábban képesítettnek kellett tekinteni azokat, akik már 10 éve a közigazgatásban dolgoztak, illetve a korábbi jogszabályok szerinti végzettségük volt, vagy mentesültek a megszerzése alól. Ennek a rendelkezésnek a fenntartására a minisztérium szerint azért nincs szükség, mert megfelelő képesítés hiányában, kizárólag a hosszú szakmai gyakorlat miatt jelenleg nem adható köztisztviselői (kormánytisztviselői) kinevezés, illetve nem láthatók el ilyen feladatok. „Az új jogszabály 6. paragrafusa alapján továbbra is képesítettnek számítanak a feladatkörük megváltozásáig azok, akik a régi kormányrendeletben meghatározott kedvezményben részesültek” – tette hozzá a KIM.
A szakszervezet nagyjából egyetért
A szakszervezet természetesen nem kifogásolja, hogy minden államigazgatásban dolgozó személy rendelkezzen szakirányú, releváns végzettséggel. 2001-ben létrehozott az akkori kormány egy közszolgálati életpálya modellt, ebben az állt, hogy felsőfokú végzettséggel szinte bárki dolgozhatott köztisztviselőként – mondta az FN24-nek Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete főtitkára.
Azzal viszont kissé vitatkozna Fehér József, hogy a 10 évnél is hosszabb munkavégzés sem mentesít a szakirányú végzettség alól, hiszen – mint mondta – „a tapasztalat sokszor többet ér, mint egy diploma”. Ám aki régóta állományban van, és csak halogatta a szakirányú végzettség megszerzését, az magára vessen. Aki pedig most kezdett el dolgozni, már csak úgy kapott munkát, ha megvolt a szükséges szakirányú képzettsége. A főtitkár azt azonban hiányolja, hogy a rendeletből kimaradt az egyéni élethelyzetek figyelembe vétele.
Nem is dolgozhatnának
A jelenleg is állományban lévő tisztviselőkről nem közölt adatokat a KIM.„A köztisztviselők képesítésre vonatkozó országos adatokkal nem rendelkezünk” – írta lapunknak a minisztérium. Hozzátették, hogy képesítettség hiányában kinevezés nem adható, ezért ennek hiánya miatt „az elbocsátás kérdése sem merül fel”.
Hogy a képzettség hiánya lehet-e ok az elbocsátásra, a szakszervezeti vezető szerint nem kérdéses. „Olyan sokféle indokkal lehet megválni a jelenlegi törvények szerint a közszolgálati dolgozóktól, hogy eggyel több vagy kevesebb már nem számít” – tette hozzá. Az érdekképviseleti vezető megemlítette a méltatlanság vagy bizalomvesztés miatti elbocsátást, illetve felhívta a figyelmet, hogy amiatt is elveszítheti egy köztisztviselő a munkáját, ha az értékrendjében nem tud igazodni a főnökéhez.
