Belföld

Vásárhely díszpolgára lesz Lucien Hervé és Benyhe János

Posztumusz díszpolgári címet kap Hódmezővásárhelyen a városból elszármazott világhírű fotóművész és a József Attila-díjas magyar műfordító.

Az alföldi város díszpolgári címét kiemelkedő tanári és lelkipásztori munkásságáért pedig Fila Béla római katolikus plébános, nyugalmazott teológiaprofesszor veheti át. Az elismeréseket az önkormányzati kitüntetésekkel együtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt tisztelgő ünnepi díszközgyűlésen szerdán adják át.

Lucien Hervé 1910-ben örmény származású szülők gyermekeként, Elkán László néven látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen. 1918-ban szüleivel Budapestre költözött, majd Bécsben tanult rajzolni. 1929-ben továbbment Párizsba, és ettől kezdve 2007-es haláláig a francia fővárosban élt. 1933-tól divattervezőként, majd 1938-tól fotóriporterként dolgozott. 1939-ben behívták katonának, 1940-ben Dunkerque-nél német fogságba esett, ám sikerült megszöknie.

1942-től részt vett a fegyveres ellenállásban, és az illegalitásban vette föl a Lucien Hervé nevet, amelyet művésznévként haláláig megtartott. 1946-tól díszleteket, színpadi kosztümöket tervezett, plakátot készített, festett és újra fényképezett. Képeit a legkülönbözőbb folyóiratok közölték, képeiből levelezőlapok készültek. 1949-ben megismerkedett Le Corbusier-vel, a modern építészet meghatározó alakjával, akinek barátja és fényképésze lett. Negyven építészeti folyóirat közölte munkáit, számtalan publikációja, kiállítása járta be a világot. Bár tisztelői úgy emlegetik, mint aki az architektúra fényképezését művészi rangra emelte, portréi, zsánerképei, csendéletei, valamint a természetről és a véletlen jelenségekről készült képei ugyanúgy magukon viselik egyedi látásmódjának karakterét.

Irodalmi és polihisztori munkásságának elismeréseként szintén posztumusz díszpolgári kitüntetésben részesül Benyhe János. A József Attila-díjas magyar műfordító, irodalomtörténész, publicista 1926-ban Hódmezővásárhelyen született. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, valamint az ELTE angol-francia szakán végezte, tagja volt az Eötvös Collégiumnak. 1957-86 között az ELTE spanyol tanszékének előadója és az Európa Könyvkiadó felelős szerkesztője volt, 1986-90-ig a Corvina Kiadó szerkesztőjeként, később főszerkesztőjeként dolgozott. Foglalkozott irodalomtörténettel is, esszéket, tanulmányokat, prózákat írt. Lefordította Stendhal, Maupassant, Camus, Cervantes, Alarcón, García Lorca és Jorge Amado számos művét. 1990-1995-ig Magyarország brazíliai nagyköveti feladatait is ellátta, 2001-től 2010-es haláláig pedig a magyar PEN Club főtitkára volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik