Orbán Viktor a budapesti Terror Háza előtt, a Hősök falánál az áldozatok emlékére mécsest gyújtva azt mondta, szeretné, ha a kommunizmus áldozataira való emlékezés beépülne a közéletbe; a miniszterelnök szerint ehhez arra van szükség, hogy a fiatalok továbbvigyék az emléknap hagyományait.
Hende Csaba honvédelmi miniszter a megemlékezésen arról beszélt, senki nem dönthet rólunk helyettünk, mert csak a felelősséggel megélt szabadság szülhet rendet. Hozzátette: csak a szabadság szülhet együttműködést, az emberi méltóság tiszteletét és jólétet.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a terrorra nincs mentség, az ember megalázására, megsemmisítésére nem adható felmentés. Azt mondta: 10 éve “elsőként hoztunk létre Közép-Európában egy olyan intézményt, amely szakmai elszántsággal és hitelesen dolgozta fel a XX. századi totalitárius diktatúrák természetét, tárta fel a lelket és testet pusztító szörnyűségeit.”
A Terror Házánál rendezett, ünnepi műsorral egybekötött megemlékezés után Schmitt Pál köztársasági elnök feleségével közösen meggyújtotta az emlékezés mécsesét a múzeum falánál.
Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára Veszprémben arról beszélt, hogy az egész magyar társadalmat megtörte a kommunizmus időszaka. Mint elmondta: ezek a megemlékezések is nyilvánvalóvá teszik, mikor volt a szabadság valóban veszélyben Magyarországon.
A Somogy megyei önkormányzat kaposvári emlékülésén Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő a diktatúra éveiről szólva kijelentette: Magyarország akkor kifosztottá és megalázottá vált.
A pécsi Pázmány Péter Utcai Általános Iskola a kommunizmus idején meghurcolt kisgazda politikus, Kovács Béla nevét vette fel szombaton. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere a városi megemlékezésen kijelentette: az a tény, hogy az 1947-ben ezen a napon letartóztatott, majd kényszermunkára ítélt Kovács Béla pécs-patacsi születésű volt, különös kötelezettséget ró a helybéliekre.
Más településeken is megemlékezéseket tartottak, így például Sopronban, Kecskeméten, Hatvanban, Keszthelyen, Hévízen, Hernádszentandráson és Salgótarjánban is.
Az MSZP elnöke közleményben emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól. Mesterházy Attila szerint ez az emléknap minden demokratikus politikai erő, civil szerveződés és valamennyi magyar állampolgár számára figyelmeztetés is egyben. Mint fogalmazott, soha nem szabad megengedni, hogy a demokratikus értékek és intézmények szisztematikus felszámolásának következményeként még egyszer az egyeduralom kiépülésének és megszilárdulásának aggasztó veszélyével kelljen szembenézni. Ugyanakkor ideje lenne szembenézni azokkal a történelmi bűnökkel is, amelyekért a ki nem mondott és fel nem vállalt felelősség még sokakat terhel – tette hozzá a politikus.
Az Országgyűlés 2000-ben döntött úgy, hogy február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.
