Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója utasítást adott ki a közösségi média használatáról, “Facebook-szabályzatot” alkotott. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az alkotmányos jogok súlyos megsértését emlegeti.
Dr. Mártai István főigazgató az OMSZ „jogos gazdasági érdekei, jó hírneve védelme, valamint a beteg-, az adatvédelmi és a kegyeleti jogok maradéktalan érvényesítése érdekében” arról tájékoztatta valamennyi munkatársát, hogy szükség esetén betekint a közösségi oldalakon („facebook, iwiw, mentőállomások honlapjai, nyilvános fórumok stb.”) közzétett véleményébe, valamint a megosztott egyéb médiatartalmába.
Fotó: Neményi Márton
A 30 napra mindenhol kifüggesztett főigazgatói utasítás egyebek mellett arra hívja fel a „bajtársnők és bajtársak” figyelmét, hogy a közösségi oldalakon közölt vélemények nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez fűzött alapvető jogát, gazdasági érdekeit, nem tartalmazhatnak olyan információkat, amelyek sérthetik a betegek személyiségi, kegyeleti jogait. A főigazgató szerint a jó hírnév megsértésének számít például a „valós tényeknek hamis színben való feltüntetése, a munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása, egyéni vélemény, álláspont, minősítés közösségi véleményként vagy tényként történő beállítása”. A mentődolgozók természetesen nem szivárogtathatnak ki szolgálati titoknak minősülő információkat, körleveleket, szabályzatokat, belső levelezéseket és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az OMSZ telephelyein vagy munkavégzés közben film- és hangfelvételt készíteni főigazgatói jóváhagyás nélkül tilos.
A dolgozóknak aláírásukkal kell igazolniuk, hogy az utasítást tudomásul veszik. A főigazgató aznap írta utasítását, amikor szóvivője bejelentette: eljárást indítottak a magatehetetlen betegeket fényképezgető mentősök ügyében. Mint arról korábban beszámoltunk, ismeretlen mentősök az elmúlt hónapokban magatehetetlen betegeket fényképeztek, és a fotókat humorosnak, gúnyosnak szánt kommentárokkal töltötték fel egy közösségi oldalra.
Felháborodtak a mentők
Egy neve elhallgatását kérő mentődolgozó szerint a többségben felháborodást váltott ki a főigazgató által körbeküldött utasítás, de mivel „meg vannak félemlítve, nem mernek lépni az ügyben”. Akiknek „létszükséglet a kis pénz, és esélyük sincs, hogy találjanak másik munkát, annak befogták ezzel a száját. A mentősök büszkén állnak az egyenruhájukban, a Facebookra feltöltött képeiken, büszkék a hivatásukra, amit a mindenkori vezetés az útkaparó szintje alá züllesztett. Már azt sem akarják engedni, hogy büszkék legyünk arra, amit még nem tudtak tőlünk elvenni” – tette hozzá.
Fotó: MTI / Lakatos Péter
A szakszervezeti vezető az alkotmányos jogokat félti
A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége kifogást nyújtott be az OMSZ-főigazgató utasítása ellen „véleménykérésének elmulasztása, valamint a mentődolgozók alkotmányos jogaik súlyos megsértése miatt”. Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint az alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, éppen ezért a főigazgató utasítását indokolatlannak és jogsértőnek tartja.
„A szövetség is egyetért azzal, hogy a betegjogokat és az OMSZ jó hírnevét védeni kell, amihez szabályozás kell, de nem ilyen. Nem elfogadható, ha ezt úgy próbálják elérni, hogy sértik vagy korlátozzák a bajtársak véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogait” – nyilatkozta portálunknak Kusper Zsolt, aki egyébként nem írja alá a dokumentumot. Az elnök – egyebek mellett – azt kifogásolja, hogy az utasításból nem derül ki, az OMSZ mit tekint „jogos gazdasági érdekének”, mit takar a „munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása”. Azzal sem ért egyet, hogy teljes mértékben megtiltják a képek készítését és azok feltöltését az internetre. Úgy véli, ezzel megfosztják az alkalmazottakat attól, hogy büszkék lehessenek munkájukra, eredményeikre. Szintén elutasítja, hogy a közpénzek felhasználásáról hallgatniuk kelljen a mentőknek. Szerinte „egy ilyen pont beiktatása nyilván az Országos Mentőszolgálatnak sem lehet érdeke, ugyanis ahol nincs probléma a közpénzek felhasználásával, ott szükségtelen bármilyen adatot titkolni ezzel kapcsolatban”. Az Országos Mentőszolgálat vezetésének küldött levélben a szakszervezet szükségtelennek nevezte az intézkedést, mivel az “részben csupán jogszabályok tartalmának ismertetése, szükségtelen deklaráció, más részben pedig egyszerű – sok esetben alaptalan – fenyegetés az állomány számára, mivel a vonatkozó jogszabályok eddig is lehetővé tették a jogsértések elkövetőivel szembeni törvényes fellépést”. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége egyébként kész egyeztetni az ügyben, amennyiben azonban az nem vezet eredményre, bírósághoz fordul.
A szabályzat megfelel a jogszabályoknak
Természetesen megkerestük az Országos Mentőszolgálatot. Győrfi Pál szóvivő kérdésünkre, hogy mi indokolta a szervezet saját “Facebook-szabályzatának” megalkotását, azt írta: „A mentődolgozók munkájuk során olyan adatok, információk birtokába jutnak, melyek közzététele, nyilvánosságra hozatala sértheti a betegek jogait vagy más érintettek személyiséghez fűződő jogait. Ugyancsak fontos szempont, hogy – mivel az Országos Mentőszolgálat feladata az állampolgárok alapvető biztonságával összefüggő, életmentő szolgáltatás biztosítása – hitelesség látszatát keltő, ám megalapozatlan, egyéni vélemények tényként való beállításával, közzétételével a mentőszolgálat közalkalmazottai ne gyengítsék a lakosság mentőkbe vetett bizalmát, hiszen az sok esetben a beteg gyógyulásának, sőt túlélésének is alapfeltétele.”
Győrfi Pál hangsúlyozta, – hasonlóan más szervezetekhez, munkáltatókhoz – fontos feladatnak tekintik “a média, a nyilvánosság tájékoztatásának szabályozását, a jogszerű és hiteles kommunikáció biztosítását”.
„Az említett szabályzat az Országos Mentőszolgálat dolgozóira vonatkozik, belső használatra készült. A szabályzatban foglaltak minden szempontból megfelelnek a jelenleg érvényes jogszabályoknak, melyek felsorolását a szabályzat V. pontja részletesen tartalmazza” – írta válaszában a szóvivő.
Cikksorozatot indítunk
Ugyanakkor a helyzet pikantériáját mi sem jelzi jobban annál, hogy egy XXI. századi munkajogi kihívásra például egy 1959-es törvényre kell hivatkozni, miközben egyre több munkáltató szembesül azzal, hogy az internet milyen kiemelten érzékeny területté tette a nyilvánosságot. Az FN24 sorozatot indít a témáról, hiszen az OMSZ-főigazgató, illetve a szakszervezeti vezető álláspontja is érthető, arra viszont továbbra sem ad választ, hol húzódik a jogban a magánszféra határa.
