Németh Zsolt kifejtette: a magyar kormány megértette az Európai Bizottságnak a jegybank és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmait, és az a célja, hogy a jogi eljárás elkerülése érdekében megállapodás szülessen. “Készek vagyunk tárgyalni, rugalmasak vagyunk” – hangsúlyozta az államtitkár a lapban. Ugyanakkor rámutatott, hogy a kifogások a közelmúltban elfogadott törvényekre vonatkoznak.
Hatalmas feladat
Elmondta, hogy a másfél éve hatalmon lévő kormány “hatalmas feladattal” találta magát szemben, miután az azt megelőző nyolc évben a gazdasági és politikai élet “lebénult”, s az elmúlt húsz évben a szükséges demokratikus változásokat nem hajtották végre. “A 2010-es parlamenti választásokon arra kaptunk nagyon egyértelmű felhatalmazást, hogy véget vessünk ennek a bénultságnak” – fogalmazott Németh. Emlékeztetett arra, hogy azóta mintegy háromszáz törvényt fogadott el a parlament, amelyek közül harminc sarkalatos. “Most, hogy a munkát elvégeztük, készen állunk bebizonyítani azoknak, akik bírálnak minket, hogy osztjuk az Európai Unió értékeit” – tette hozzá.
Véleménye szerint ezek a törvények megfelelnek az európai jogi normáknak, de természetesnek tartja, hogy az Európai Bizottság jelzi az aggodalmait, hiszen az a feladata, hogy felügyelje a nemzeti törvénykezéseket, és ha szükséges, korrekciós mechanizmust léptessen életbe – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Merev igazságszolgáltatás
A bírák nyugdíjkorhatárának megváltoztatására vonatkozó kérdésre Németh Zsolt elmondta: a magyar igazságszolgáltatási rendszer merev, akár éveket is kell várni egy-egy ügy kezelésére. A kormány ezért szeretné a rendszert fiatalítani, amely lehetővé tenné egy dinamikusabb, fiatal bírói generációnak, hogy átvegye a stafétabotot. Becslése szerint a kétezer bíróból mintegy háromszáz, azaz a bírói kar 15 százaléka érintett. “A bíróknak meg kell őrizniük autonómiájukat. Ugyanakkor erről a kérdésről, megismétlem, készen vagyunk tárgyalni” – hangsúlyozta Németh.
Az új alaptörvényt érintő kérdés kapcsán az államtitkár kiemelte: az 1949-es alkotmány, a módosítások ellenére, egy “kompromisszum” volt. Az elmúlt húsz évben vagy a koalíciókon belüli konfliktusok, vagy pedig a kellő többség hiányában nem lehetett új alkotmányt elfogadni. A Fidesz kétharmados többsége a parlamentben azonban álláspontja szerint megteremtette a lehetőséget arra, hogy egy olyan új szöveget fogadjanak el a képviselők, amellyel a magyar társadalom azonosulni tud. A kereszténységre való utalás az államtitkár szavai szerint “tisztelgés történelmünk meghatározó ereje előtt, miután az megóvta a nemzetet”. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az alaptörvény leszögezi, hogy valamennyi vallást tiszteletben tart. A köztársaságot érintően pedig egyértelmű: az ország neve többé nem Magyar Köztársaság, de az állam megőrzi a köztársasági formát.
Közterület
Az utcanév-változtatásokat Németh Zsolt szimbolikus kérdésnek tartja, miután a kommunista korszak szobrait áthelyezték, de számos utcanév változatlan maradt Budapesten abból az okból kifolyólag, hogy húsz éven át a fővárosban nem a jobbközép kormányzott. “Mi egy jobbközép párt vagyunk, megvannak a hőseink és a történelmi víziónk” – szögezte le Németh, de ebben a vízióban az európai összetevő nagyon fontos, hiszen a Fidesz az európai értékek és egység védelmezője, valamint szeretné megerősíteni a magyar középosztályt, s javítani a demográfiai helyzeten a családok előnyben részesítésével, miután csökkenőben van a lakosság.
Az IMF-EU-hitel és a kormány rugalmassága közti összefüggést érintő kérdés kapcsán Németh Zsolt “sajnálatosnak” nevezte, hogy Magyarország egyszerre él át egy politikai és egy gazdasági válságot. Az Európai Unióval a két probléma kezelése összekapcsolódik – s mint az államtitkár rámutatott – a magyar kormány ezért szeretne gyors megállapodást az Európai Bizottsággal. “Az alapkérdés azonban az, hogy elfogadjuk-e az Európai Unió szabályait. A válasz igen” – mondta Németh Zsolt.
