Belföld

Negyven tonna kutyagumi: Szegeden kevesen oltatnak, Győrben figyelmesek a gazdik

A kutyás társadalomra lehet haragudni, de nem érdemes általánosítani. Van, aki fittyet hány az ürülék összeszedésére, de szerencsére akadnak gondos gazdik is. Kutyagumi téren Budapest nem büszkélkedhet, Győr annál inkább.

Fotó: MTI

Már nemcsak a falvakban divat az állattartás, egyre több kutyással találkozhatunk a városokban is, azonban, hogy közterületen mennyire figyelnek a gazdik a piszok eltakarítására, az településtől függően változik. A fővárosban elég elszomorítóak a tapasztalatok, egyes vidéki városokban viszont folyamatos előrelépés van kutyafronton.

Ürülékben gazdag Budapest

Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él, ebből több százezer a fővárosban. Csak Budapesten naponta 40 tonna kutyaürülék kerül a közterületre. Csonka Berta EB OVO Egyesület vezetője azt mondja, hogy Budapest azért is különleges város mert a fővárosiak közel 40 százaléka tart kutyát. Ez a szám duplája az európai adatoknak. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője úgy nyilatkozott, hogy tapasztalataik szerint a nappali kutyások többsége becsülettel összeszedi a házi kedvenc aknáit. Este azonban durvul a helyzet. Sőt a szóvivő szerint az első hó még rosszabb állapotokat szül, mert a gazdik valamiért nem szeretnek a hideg hóban turkálni a kutyus után. Pedig akár 20 ezer forintra is büntethető az a kutyatartó, aki csendben tovább sétál miután az eb jól végezte dolgát. Persze csak akkor, ha tettenérés van. Az adatok szerint az elmúlt 1 évben 5 esetben került sor helyszíni bírság kiszabására.

Csonka Berta EB OVO Egyesület elnöke szerint a legrosszabb a helyzet a pesti belvárosban. A VII.-VIII. kerületben vagy a XIII kerület Újlipótvárosi részén. Budán viszont kifejezetten öntudatos polgárok lakhatnak. Vagy csak több a zöldterület és nem vesszük észre, a kutyagumit.

Szeged: sok az ürülék, kevés oltás

Mint minden településen általában, Szegeden is komoly probléma, hogy a gazdák egy rész nem oltatja be a kutyáját, ezért a hatósági állatorvos nyilvántartása nem ad pontos képet a településen található ebek számáról. A körülbelül 170 ezer fős alföldi városban ezért csak becslések vannak arról, mennyi kutya él és piszkít a város utcáira, tereire. Seres Zoltán, a kóbor kutyák megmentésével foglalkozó Orpheusz Egyesület vezetője szerint ez a szám 10-15 ezer körül mozoghat, ami elég sok, a szakszerű kutyatartás feltételeivel és képességével pedig elég kevés kutyatartó rendelkezik.


Fotó: MTI

Az oltások hiánya egyébként főként a kutyatrágya kapcsán felmerült problémák miatt jelent gondot. Ha ugyanis nem féregtelenítik az ebet, az ürüléke veszélyt jelent a környezetébe kerülő állatokra és emberekre egyaránt. A városi ebrendelet kijelöli azokat a köztereket, ahol a kutyákat legálisan sétáltatni lehet, ám sok gazdi nem veszi figyelembe ezt. Seres szerint a legnagyobb baj az, hogy sokan csak divatból tartják a kutyákat, amikor pedig rájönnek, hogy számukra csak nyűg a négylábú, kicsapják az utcára, így gyarapítva a kóbor kutyák amúgy is népes táborát.

Győrben figyelnek az aknákra

Győrben némileg jobb a helyzet, mint az előző két város esetében. A megyeszékhelyen egyre több kutyasétáltató övezetet alakítanak ki, és az ürüléket is eldobhatják a szelektív kukába a gazdik. Az állattartók többsége kesztyűvel és nejlontáskával indul a sétára, és az ürüléket gondosan becsomagolják a zacsiba. Persze itt is vannak, akik rossz példát mutatnak, és ezzel magukra haragítják a háziállatokat nem túlságosan kedvelő embertársaikat.

Dorka 1 éve él Győrben, előtte egy környékbeli településen lakott családjával és kedvencével, a 70 kilós bullmasztiffal.  Dorkának jók a tapasztalatai, szerinte figyelmesek a győriek, ritkán találkozik utcán „árválkodó” trágyával. Igaz, ő inkább a város peremére viszi ki futtatni négylábúját, mert itt jóval nagyobb területen tudja elengedni szőrös barátját. A kutyafuttatók a méretes ebeknek ugyanis szűkösek, de a panelrengetegben egyébként is inkább kistestű kutyát tartanak a blöki tulajdonosok.


Fotó: MTI

Nagy Csaba, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs menedzsere is úgy látja, hogy Győrben jó a helyzet, tiszták a parkok és a közterek. Jelenleg 21 kutyafuttató szolgálja az ebtartók érdekeit, ezek egy része kerítéssel körülvett terület, mely kivétel nélkül szelektív hulladékgyűjtővel is fel van szerelve. Van úgy, hogy 8-10 kutyás is egyszerre használja a futtatót, így gyakorlatilag közösségi helyként is funkcionálnak.

Figyelnek, mégis támadják a fehérvári ebtartókat

Székesfehérváron 90 százalékkal kevesebb a panasz a kutyaürülék miatt. Szinte mindenki összeszedi a veszélyes hulladéknak számító kutyapiszkot, a kutyások egymást figyelmeztetik. A városban 171 kutyatoalett van. Évente 30 új kerül ki a közterületre. Ezeket hetente kétszer töltik fel zacskókkal, és rendszeresen ürítik – mondta Hollósi Tamás, a Városgondnokság beruházási és karbantartási igazgatóhelyettese. Az emberek többsége már nem panaszkodik a kutyásokra, ám furcsa módon még mindig vannak, akik utálattal néznek az életet megszépítő négylábúakra. Székesfehérváron a Szedreskerti lakónegyedben most szájról-szájra jár, hogy vigyázni kell, mert mérgezik a kutyákat, néhány hónapja  az interneten figyelmeztették egymást a kutyások sorozatos kutyamérgezések miatt.

Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a leírtakból, egy azonban biztos, javul a kutyatartó morál. Ehhez persze szükség van a kapcsolatteremtésre és az odafigyelésre, hiszen kommunikáció nélkül egyik fél sem érti meg a másikat. Az viszont biztosan nem megoldás, hogy mérgezzék a vétlen állatokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik