Belföld

Negyven tonna kutyagumi: Szegeden kevesen oltatnak, Győrben figyelmesek a gazdik

24.hu
24.hu

2011. 12. 06. 07:00

A kutyás társadalomra lehet haragudni, de nem érdemes általánosítani. Van, aki fittyet hány az ürülék összeszedésére, de szerencsére akadnak gondos gazdik is. Kutyagumi téren Budapest nem büszkélkedhet, Győr annál inkább.

Kutya (kutya,)Fotó: MTI

Már nemcsak a falvakban divat az állattartás, egyre több kutyással találkozhatunk a városokban is, azonban, hogy közterületen mennyire figyelnek a gazdik a piszok eltakarítására, az településtől függően változik. A fővárosban elég elszomorítóak a tapasztalatok, egyes vidéki városokban viszont folyamatos előrelépés van kutyafronton.

Ürülékben gazdag Budapest

Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él, ebből több százezer a fővárosban. Csak Budapesten naponta 40 tonna kutyaürülék kerül a közterületre. Csonka Berta EB OVO Egyesület vezetője azt mondja, hogy Budapest azért is különleges város mert a fővárosiak közel 40 százaléka tart kutyát. Ez a szám duplája az európai adatoknak. Szűcs Panni, a Budapesti Városüzemeltetési Központ szóvivője úgy nyilatkozott, hogy tapasztalataik szerint a nappali kutyások többsége becsülettel összeszedi a házi kedvenc aknáit. Este azonban durvul a helyzet. Sőt a szóvivő szerint az első hó még rosszabb állapotokat szül, mert a gazdik valamiért nem szeretnek a hideg hóban turkálni a kutyus után. Pedig akár 20 ezer forintra is büntethető az a kutyatartó, aki csendben tovább sétál miután az eb jól végezte dolgát. Persze csak akkor, ha tettenérés van. Az adatok szerint az elmúlt 1 évben 5 esetben került sor helyszíni bírság kiszabására.

Csonka Berta EB OVO Egyesület elnöke szerint a legrosszabb a helyzet a pesti belvárosban. A VII.-VIII. kerületben vagy a XIII kerület Újlipótvárosi részén. Budán viszont kifejezetten öntudatos polgárok lakhatnak. Vagy csak több a zöldterület és nem vesszük észre, a kutyagumit.

Szeged: sok az ürülék, kevés oltás

Mint minden településen általában, Szegeden is komoly probléma, hogy a gazdák egy rész nem oltatja be a kutyáját, ezért a hatósági állatorvos nyilvántartása nem ad pontos képet a településen található ebek számáról. A körülbelül 170 ezer fős alföldi városban ezért csak becslések vannak arról, mennyi kutya él és piszkít a város utcáira, tereire. Seres Zoltán, a kóbor kutyák megmentésével foglalkozó Orpheusz Egyesület vezetője szerint ez a szám 10-15 ezer körül mozoghat, ami elég sok, a szakszerű kutyatartás feltételeivel és képességével pedig elég kevés kutyatartó rendelkezik.

Kutya (kutya,)
Fotó: MTI

Az oltások hiánya egyébként főként a kutyatrágya kapcsán felmerült problémák miatt jelent gondot. Ha ugyanis nem féregtelenítik az ebet, az ürüléke veszélyt jelent a környezetébe kerülő állatokra és emberekre egyaránt. A városi ebrendelet kijelöli azokat a köztereket, ahol a kutyákat legálisan sétáltatni lehet, ám sok gazdi nem veszi figyelembe ezt. Seres szerint a legnagyobb baj az, hogy sokan csak divatból tartják a kutyákat, amikor pedig rájönnek, hogy számukra csak nyűg a négylábú, kicsapják az utcára, így gyarapítva a kóbor kutyák amúgy is népes táborát.

Győrben figyelnek az aknákra

Győrben némileg jobb a helyzet, mint az előző két város esetében. A megyeszékhelyen egyre több kutyasétáltató övezetet alakítanak ki, és az ürüléket is eldobhatják a szelektív kukába a gazdik. Az állattartók többsége kesztyűvel és nejlontáskával indul a sétára, és az ürüléket gondosan becsomagolják a zacsiba. Persze itt is vannak, akik rossz példát mutatnak, és ezzel magukra haragítják a háziállatokat nem túlságosan kedvelő embertársaikat.

Dorka 1 éve él Győrben, előtte egy környékbeli településen lakott családjával és kedvencével, a 70 kilós bullmasztiffal.  Dorkának jók a tapasztalatai, szerinte figyelmesek a győriek, ritkán találkozik utcán „árválkodó” trágyával. Igaz, ő inkább a város peremére viszi ki futtatni négylábúját, mert itt jóval nagyobb területen tudja elengedni szőrös barátját. A kutyafuttatók a méretes ebeknek ugyanis szűkösek, de a panelrengetegben egyébként is inkább kistestű kutyát tartanak a blöki tulajdonosok.

Kutya (kutya,)
Fotó: MTI

Nagy Csaba, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs menedzsere is úgy látja, hogy Győrben jó a helyzet, tiszták a parkok és a közterek. Jelenleg 21 kutyafuttató szolgálja az ebtartók érdekeit, ezek egy része kerítéssel körülvett terület, mely kivétel nélkül szelektív hulladékgyűjtővel is fel van szerelve. Van úgy, hogy 8-10 kutyás is egyszerre használja a futtatót, így gyakorlatilag közösségi helyként is funkcionálnak.

Figyelnek, mégis támadják a fehérvári ebtartókat

Székesfehérváron 90 százalékkal kevesebb a panasz a kutyaürülék miatt. Szinte mindenki összeszedi a veszélyes hulladéknak számító kutyapiszkot, a kutyások egymást figyelmeztetik. A városban 171 kutyatoalett van. Évente 30 új kerül ki a közterületre. Ezeket hetente kétszer töltik fel zacskókkal, és rendszeresen ürítik – mondta Hollósi Tamás, a Városgondnokság beruházási és karbantartási igazgatóhelyettese. Az emberek többsége már nem panaszkodik a kutyásokra, ám furcsa módon még mindig vannak, akik utálattal néznek az életet megszépítő négylábúakra. Székesfehérváron a Szedreskerti lakónegyedben most szájról-szájra jár, hogy vigyázni kell, mert mérgezik a kutyákat, néhány hónapja  az interneten figyelmeztették egymást a kutyások sorozatos kutyamérgezések miatt.

Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a leírtakból, egy azonban biztos, javul a kutyatartó morál. Ehhez persze szükség van a kapcsolatteremtésre és az odafigyelésre, hiszen kommunikáció nélkül egyik fél sem érti meg a másikat. Az viszont biztosan nem megoldás, hogy mérgezzék a vétlen állatokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.