Nincs ingyenebéd
Fotó: MTI / Kallos Bea
Egy nyilatkozó orvos szerint lehetetlen a helyzet. Csomós Ákos egyetemi docens a közrádióban megdöbbentőnek nevezte, hogy egy börtönben a kórházi összeg több mint duplája jut élelmezésre, mert ott a rab fizikai aktivitása alapján írják elő a szükséges a kalóriamennyiséget. A kórházakban erre nincs lehetőség.
Amikor a beteg kórházba kerül, nem mérik a testsúlyát, így a súlyvesztés – hacsak nem látványos – nem derül ki a kezelés közben. A testsúlyt a nővérek felírják ugyan a lázlapra, de ez bemondás alapján történik, gyakori, hogy – mivel sokan nem mérik rendszeresen a súlyukat – egy-két évvel korábbi adatokat diktálnak be. Az alultáplált betegeket nem szűrik, pedig a táplálás lenne a legolcsóbb, a legtöbb hasznot is az hozhatná. A jelenlegi finanszírozás még a betegek műtét előtti táplálását sem teszi lehetővé, ami különösen a daganatos betegeknél súlyos gond. Az alultáplált betegek – angol és német adatok szerint – 4-6 nappal többet töltenek kórházban, egy ápolási nap pedig egy magyar intenzív osztályon százezer forintba kerül.
A kódolt éhezés?
550 forintból kell kigazdálkodni egy beteg ötszöri (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) etetését, miközben az élelmiszerárak a Központi Statisztika Hivatal adatai szerint az elmúlt években jelentősen, az inflációt meghaladó mértékben nőttek. A jövő még nehezebb lehet, augusztusban megjelent a tiszti főorvos normatív utasítása, amely az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) javaslatai alapján előírta, hogy a kórházakban az energiaszükséglet 100 százalékát kell biztosítani ötszöri, az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű, tápértékű élelemmel.
Az ombudsmannak nem ízlik
Fotó: MTI / Kallos Bea
Etetés helyett
„A közétkeztetés ma hazánkban sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás irányelveinek”. Az egészségtelen táplálkozásnak kiemelkedő szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a daganatos betegségek kialakulásában – emlékeztetett napokban közzétett állásfoglalásában az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, jelezve, hogy ezek a betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Kiemelt táplálkozási kockázati tényező: a túlzott só-, cukor-, zsír/telítettzsír-bevitel, a kevés zöldség- és gyümölcsfogyasztás. “Az óvodai közétkeztetésben felszolgált ételek sótartalma több mint háromszorosa a korosztályos ajánlásnak, holott a túlzott sóbevitel már gyermekkorban is a vérnyomás emelkedését eredményezi”.
Az étlapok elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei megerősítették a helytelen nyersanyag-felhasználást, a levesporok, ételízesítők, a magas zsírtartalmú húsok és húskészítmények, cukrozott italok nagyarányú alkalmazását, a szezonalitás és a változatosság hiányát. A szakemberek a minap sürgették, hogy az egészséges közétkezetést törvény szabályozza, hiszen például a gyermekek kiszolgáltatottak, az ÁNTSZ munkatársai pedig hiába ellenőrzik folyamatosan a szolgáltatókat, bírságot – jogszabály híján – nem szabhatnak ki. Az ügy az ombudsman figyelmét is felkeltette. Szabó Máté a közétkeztetésre vonatkozó szabályrendszer átfogó felülvizsgálatát kezdeményezte a kormánynál. Szerinte megfelelő színvonaláért meg kell határozni a gyermekétkeztetésre fordítandó költségek minimumát.
Amikor nem a minőség a kérdés
Becslések szerint mintegy százezren szó szerint éheznek az országban. Ők azok, akiknek nem az a kérdés, hogy túl sós, cukros, zsíros az étel, ők egyszerűen nem jutnak elég ennivalóhoz. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint az úgynevezett minőségi éhezés, azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez, már 1-2 millió embert is érinthet. Orbán Viktor mindenesetre optimista. A kormányfő az Országos Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás megnyitóján azt mndta: a magyarok a “mit fogunk enni” kérdésre tudják a választ.
