Domokos László szerint a kormány által tervezett ezer milliárd forintos kiigazítás nem veszélyezteti az ország mûködõképességét, de az, hogy egy adott intézmény mûködését miként befolyásolja a szûkebb keret, függ attól is, hogy létrejönnek-e a megfelelõ belsõ szabályváltozások.
Az ÁSZ-elnök közölte: hogy e feltételek megteremtésével a törvényhozás még sok esetben adós, a jövõ évi költségvetés benyújtásakor – akárcsak az elõzõ években – az alátámasztó törvények jelentõs része hiányzott. “Ezt minél hamarabb pótolni kell” – tette hozzá. A kormány komoly erõfeszítéseket tett, hogy a kiadások csökkentése ne fûnyíróelv szerint történjen, de ez átfogó intézményi-szerkezeti átalakítást igényel, amit még meg kell valósítani. Domokos a már megindult strukturális átalakításhoz sorolta az idõskori nyugellátás és a szociális kedvezmények szétválasztását, amit korszakalkotó szerkezetváltásnak nevezett.
Az ÁSZ elnöke szerint az egészségügyben és az oktatás területén javulhat az ellátás színvonala, ha az állam csak nagyon indokolt esetben rendel meg magáncégtõl szolgáltatást.
Felesleges kiadásnak nevezte, hogy Magyarország hét százalék feletti hozamot fizet az állampapírok után, amit viszont akkor lehet csökkenteni, ha a kormány tartja a hiánycélokat, és az ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól.
Domokos László bûnnek nevezte, hogy a 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország folyamatosan a túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Másik példaként a fõvárosi gazdálkodást említette. Azt mondta: Budapestet húsz évig nem ellenõrizte az ÁSZ, most pedig “akárhova lépnek”, mindenhol szabálytalan pénzköltéssel találkoznak.
Arra a kérdésre, hogy az idei két zárolás után a 2,9 százalékos hiány érdekében jöhetnek-e még meglepetések, Domokos László elmondta: a költségvetés alapkérdése a magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítése, hogy ez a bevétel tényleg befolyik-e. “Amennyiben igen, nem kérdéses a tervek teljesülése. Ez decemberben fog kiderülni” – mondta az ÁSZ elnöke.
