„A népszámlálást internetes vagy papír alapú önkitöltéses, avagy interjús módszerrel kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás módját – a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatói kör kivételével – az adatszolgáltatásra kötelezett személy választja meg” – ez olvasható a a 2011. évi népszámlálásról szóló, 2009. évi CXXXIX. törvény harmadik bekezdésében.
Az internetes adatközlésre buzdít a KSH www.nepszamlalas.hu oldalon elérhetõ tájékoztató oldala is: “Kérjük, csatlakozzék Ön is a válaszadásnak ehhez az egyszerûbb módjához! Elõnyei: kényelmes, nem igényel „külsõ közremûködõt”. Ha a kitöltés során segítségre lenne szüksége, arról a számítógépes program gondoskodik. Kérjük, támogassa a költségtakarékos, környezettudatos népszámlálást!”
Hiába azonban a költségtakarékos szemlélet az állampolgárok körében, az elektronikus kitöltést több esetben épp maguk a népszámlálás lebonyolítói teszik lehetetlenné. Az fn.hu úgy tudja, hogy több olyan eset is történt az országban, amikor népszámlálásban közremûködõ személyek annak ellenére sem biztosították az enepszamlalas.hu oldalhoz szükséges egyedi azonosítókódot, hogy ezt kifejezetten az érintett kérte.
Ilyen eset történt tudomásunk szerint Budapesten és a Fejér-megyei Gárdonyban is. Így járt e sorok szerzõje is: az egyébként igen udvarias kérdezõbiztos arra hivatkozott, hogy az érintett ingatlanra a KSH nem generált azonosítót, majd a boríték átadása helyett a papír alapú nyomtatvány kitöltését vagy a kérdõbiztos segítségével, interjú alapján történõ kitöltést javasolta, és csak az ingatlanra vonatkozó úgynevezett lakáskérdõívet, valamint a szükséges számú személyi kérdõívet volt hajlandó átadni, a KSH ingyenes telefonszámát is tartalmazó tájékoztató brosúrát és az azonosító kódot nem.
Egyes feltételezések szerint mindennek hátterében az állhat, hogy a kérdezõbiztosok abban érdekeltek, hogy a kitöltés az õ közremûködésükkel történjen meg, ugyanis ha az állampolgár interneten tölti ki a kérdõívet, lényegesen kisebb fizetséget kapnak – lényegében csak a boríték kikézbesítését fizetik meg, ami egyes információink szerint háztartásonként körülbelül 100 forint. A cikkünkhöz hozzászóló kérdezõbiztosok szerint azonban nem errõl van szó, hanem a viszonylag újabb építésû házaknak a KSH központilag nem készített internetes kódot, és a kérdõbiztosoknak erre a helyszínen már nincs lehetõsége.
Így az a helyzet is elõállhat, hogy noha a Központi Statisztikai Hivatal jelentõs összegeket költött arra, hogy október 1-jét követõen 2 héten át elektronikusan is lehessen adatot szolgáltatni, ahogy ezt a törvény is lehetõvé teszi mindenki számára (kivéve a népszámlálásról szóló törvény 4. bekezdésében felsorolt védett személyeket), végül a kérdezõbiztosok számára a magasabb összeget kell majd kifizetni, miközben a rendszert nem tudják igénybe venni annyian, mint ahányan a törvény adta jogukkal elvben élhetnének.
Virágh Eszter statisztikai tanácsadó, a népszámlálás szóvivõje lapunknak azt mondta, hogy azok a kérdezõbiztosok, akik nem adják át a teljes borítékot, benne a kóddal, súlyos mulasztást követnek el, amivel veszélyeztetik a népszavazás sikerességét, valamint felesleges költséget okoznak a hivatalnak, ezért azt javasolja, hogy aki ilyennel találkozik, azonnal értesítse a hivatalt az alábbi, ingyenesen hívható telefonszámok bármelyikén, mert az érintett kérdezõbiztosokat „kérdõre” vonják: 06 (80) 200-014, 06 (80) 200-224.
Egy másik furcsa jelenséggel is találkoztunk. A kérdezõbiztos ugyanis a kitöltött kérdõívért kész lett volna már szeptember 30-án is eljönni a lakcímre. Mindez azonban ugyancsak szabálytalan – erõsítette meg Virágh Eszter az FN.hu-nak-, mert az adatoknak az október 1-jén, 0 órakor érvényes állapotokat kell tükröznie, az internetes adatszolgáltatás rendszerét ezért is nyitják meg csak október 1-jén.
Ha az ingatlanban többen is laknak, ám csak egy személyi kérdõívet hagyott hátra a kérdezõbiztos, akkor a borítékban feltüntetett telefonszámon kérhetnek további ûrlapot. Aki viszont az interneten tölti ki az adatsort, erre sem szorul rá, mert a weboldalon megadható az adott címen élõk száma, és ezt követõen mindenki maga felviheti a saját személyes adatát.
Tegnap ért véget a népszámlálás kérdõíveinek kézbesítése; a borítékban háztartásonként egy lakás- és egy személyi kérdõív szerepel. A számlálóbiztosok a borítékokat csak azokra a címekre kézbesítették, amelyek egyértelmûek, tehát ahol az utca nevén és a házszámon kívül azonosítható a bérházak, társasházak postaládáin az emelet és az ajtó száma is.
A lakosok neve a népszámlálásnál nem számít, mivel a bevallás anonim. Ennek megfelelõen minden címre elvben csak egy borítékot dobnak be, ha pedig többre van szükség, ez jelezhetõ a számlálóbiztosnak. A borítékokon szerepel az adott címre beosztott számlálóbiztos neve, biztosi igazolványának száma, illetve telefonos elérhetõsége. Ez utóbbi alapján akár idõpontot is egyeztethetnek vele az adatok bevallásáról a felkeresett címen lakók.
Az internetes adatközlésre október 1-jétõl 16-ig van lehetõség, a lakáskérdõíven szereplõ azonosítókód alapján. Az adatközlés 20-30 percet vesz igénybe, és ha az adott címrõl minden lakos adatait pontosan közlik, nem keresi fel õket a számlálóbiztos.
Ellenkezõ esetben idõpontot egyeztetnek a kérdõív kitöltésérõl, ami történhet önbevallásos módszerrel, azaz a lakos vállalhatja, hogy saját maga tölti ki a kérdõíveket, vagy megbeszélhetnek egy konkrét idõpontot, amikor alkalmas a válaszadás az adott címen.
Arra is van lehetõség, hogy az október 1. utáni személyes találkozón azonnal kitöltik a számlálóbiztos vezetésével az adatlapokat; de ha úgy döntenek, hogy maguk töltik ki a lapokat, annyi ívet kell kérni, ahányan az adott címen laknak.
Az adatok közlésekor mindig „az adott eszmei idõpont” alapján, az október 1-jén 0 órakor fennálló állapotokról kell nyilatkozni. Ha valaki az adatközlés és október 1. közötti idõszakban született, nem szerepel majd a statisztikában, ahogy az idõközben, október 1. után megszerzett diploma, állampolgárság megszerzése vagy családi állapotban beállt változás sem.
A mintegy 40 ezer számlálóbiztos átlag 100-120 címre megy ki, a külterületeken ez a nagyobb távolságok miatt 50-70 címre csökkenhet. Vannak intézményi számlálókörzetek is, többi között a kollégiumok számítanak annak, de a hajléktalanoknak is külön körzeteik vannak.
Amikor a számlálóbiztosok találkoznak a lakókkal, felmutatják igazolványukat, amelyen név és sorszám is szerepel. Aki szeretné, ezt összevetheti a bedobott borítékon szereplõ névvel és sorszámmal.
A mintegy 40 ezer számlálóbiztosnak tesztet kellett írnia, hogy megkapja a munkát. Virágh Eszter korábban az MTI-nek azt mondta, hogy a számlálóbiztosokat az önkormányzatok választották ki, mert azok ismerik a legjobban az adott települést és azokat, akik a leginkább alkalmasak erre a feladatra.
Virágh Eszter arról is szólt, hogy a népszámlálás kizárólag erre az évre vonatkozó költségei 14 milliárd forintot tesznek ki, egyebek mellett ebbõl fizetik az önkormányzatok a számlálóbiztosokat.
