Foltokban már Magyarországon is felütötte fejét a kaukázusi medvetalp. A gyom a bõrön súlyos égési sebeket, szembe kerülve pedig átmeneti vagy végleges vakságot is okozhat – közölte a közrádió hajnali mûsora.
Ráadásul egyre több a parlagi rézgyom is, amely allergénebb, mint a parlagfû, és felbukkant egy mandulapalka nevû agresszív növény is.
A legkomolyabb veszélyt viszont a kaukázusi medvetalp (heracleum mantegazzianum) jelenti. A növény a Tisza forrásvidékén is meghonosodott, árvizes idõszakokban van esély arra, hogy a magja nagyobb mennyiségben is átkerüljön – figyelmeztetett a Hajnal-táj címû mûsorban a Csongrád megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetõje. Hódi László elmondta: a növény nedve fényérzékenyítõ hatású, és súlyos égési sebeket, hónapokra hólyagos foltokot hagyhat a bõrön, varasodás maradhat utána, szembe kerülve pedig átmeneti vagy végleges vakságot is okozhat. Németországban már évi 10-15 ezer ilyen égési sérülést regisztrálnak, és több mint 13 millió eurót költenek a mentesítésre.
Dísznövényként került Európába
Az utóbbi években már a lakott településeken is megjelent. A hatalmas leveleivel, liláspiros foltokkal tarkított vaskos szárával, fehér virágaival és többméteres magasságával tekintélyt parancsoló növénnyel való legkisebb érintkezésnek is súlyos következményei lehetnek, mivel minden része mérgezõ.
Az erõs napfény hatására toxinjai intenzívebbé válnak. A szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot is elõidézhet. A szakemberek szerint a növényt nagyon nehéz kiirtani. Megoldást az állandó kaszálás vagy a 8-12 centiméter mélyen lévõ gyökerek kiirtása jelenthetne. A kaukázusi medvetalp a XIX. században került Európába dísznövényként. Nagyon hasonlít az Európában õshonos, kisebb termetû és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra (Heracleum sphondylium).
