Elkészült a felsõoktatási és a közoktatási törvény koncepciója, a szükséges politikai egyeztetések is lezajlottak, így akár már a jövõ héten a kormány elé kerülhetnek – jelentette ki Hoffmann Rózsa a Nemzeti Tankönyvkiadó keddi konferenciáján. Amennyiben a kormány elfogadja a dokumentumokat, egyfajta országos roadshow kezdõdik a tervezetek széles szakmai körû megvitatására, mielõtt azok az Országgyûlés elé kerülnének – ígérte az oktatási államtitkár.
Nem tudni mit értett Hoffmann a szükséges „politikai egyeztetéseken”, az fn.hu információi szerint ugyanis ilyenek egyelõre nem történtek. Bár az igaz, hogy a múlt héten Orbán Viktorhoz elkísérte Réthelyi Miklóst az oktatási államtitkár, és a hírek szerint a miniszterelnök úgy döntött, hogy a koncepciókat a lehetõ legrövidebb idõn belül a kormány elé terjesztik.
Elkapkodott döntés jön
Az idõ valóban szalad: nagyjából tavaly nyáron-õsszel is ott jártunk, mint a mostani tanévkezdéskor, voltak valamilyen koncepciók, amelyek rendre elvéreztek a különbözõ fórumokon. Hol a politikai egyeztetéseken, hol a közigazgatási értekezleten, hol a kormányülésen dobták vissza (kértek kiigazítást). Közben megjelent a Széll Kálmán Terv, amelyben elõször tapasztaltuk, hogy nem csak, vagy nem elsõsorban a Nemzeti Erõforrás Minisztériumban készülnek az oktatási stratégiák. A Matolcsy György által jegyzett dokumentum kõbe véste többek között az oktatási törvények megszületésének dátumát is, az pedig igencsak közeli dátum: 2011 szeptembere.
Ha tartani akarják a tervet, akkor valóban a kormány elé kellene sürgõsen vinni a koncepciókat. Ha a dokumentumok minõsége, támogatottsága miatt csúszik a törvények elfogadása, akkor pedig már nem fog beleférni a nagyszabású reform végigfutása a mostani politikai ciklusba. Félõ, hogy elkapkodott döntés születhet.
A keddi konferencián Hoffmann Rózsa is elismerte, hogy szerette volna hamarabb elfogadtatni a koncepciókat, de most magabiztosan állította, hogy hamarosan zöld utat kap a dokumentum. Ha ez így lesz, a változtatások így a következõ tanévben már életbe is léphetnek.
Centrális autonómia
Az államtitkár – a szavai szerint a magyarországi 1016. tanévet megnyitó – konferencián megerõsítette, hogy a közoktatási törvény a Nemzeti Köznevelési Rendszer címet viseli majd, jelezve, hogy a személyiség fejlesztését, azaz a nevelést állítanák az oktatás fókuszba. (Arról nem szólt, de nyilván nem utolsó szempont, hogy a dokumentum neve így hasonlít a Nemzeti Együttmûködés Rendszerére is.)
A legtöbb részlet már ismert volt korábban is, de most mintha kissé összeszedettebben adta volna azokat elõ Hoffmann a megjelent hatszáz pedagógus elõtt. Kivetítõvel alátámasztva sorolta a mai rendszer – a legtöbbször valóban létezõ – hibáit, és ennek kapcsán vázolta a – legtöbbször nem jó megoldásnak ígérkezõ – javaslatait.
Volt több logikai bukfenc is az okfejtésében. A központi finanszírozás, fenntartás, ellenõrzés, és szaktanácsadás, a kötelezõen elõírt tartalmak az erõs centralizációt vetítették elõre, ahol vajmi kevés mozgástere lesz a pedagógusoknak, és a minisztériumból kinevezett (!) intézményvezetõknek. Ugyanakkor szép szavakkal vázolta, mennyire számít a tanárok szakmai autonómiájára, kreativitására, független értelmiségiként való gondolkodására. Mint mondta, a közoktatást egy laza keretszabályozással szeretnék leírni, így nagyobb döntési lehetõséget adnának a szakemberek kezébe. Arra nem tért ki, hogy ha mindent a központból írnak le, (és amit a törvényben nem, azt is rendeletekkel szabályoznak), akkor hol a helye a pedagógus szakemberek önálló, független döntéseinek.
Petõfi, szolgálat, állam
Hoffmann Rózsa (fotó: mti)
Hoffmann Rózsa elõvette a „szolgáltatás helyett közszolgálat”, és a „Petõfi nem maradhat ki egy magyar iskola tantervébõl sem” címû lemezeit, továbbá a liberális kártyát is. Ez utóbbival kapcsolatban új elem volt, hogy kijelentette, mivel eddig „azok” az oktatást piacnak tekintették, „kiszolgáltatták azt a nemzet felemelkedése iránt közömbös érdekeknek”.
Bejelentette, hogy az oktatási intézmények fenntartását az önkormányzati törvény – teljes összhangban az új közoktatási koncepcióval – az államhoz rendeli. Ez Hoffmann korábbi nyilatkozatainak ellentmond, hiszen többször hangoztatta, hogy õ nem szeretné, ha minden iskola fenntartása kikerülne az önkormányzatok kezébõl. Ide is citált az államtitkár egy Eötvös-idézetet, amely arról szól, hogy az a helyes, ha a helyi közösség kezében van a döntés a helyi oktatásról.
A gordiuszi csomót ugyanakkor a koncepció egy passzusával vélte feloldani. E szerint fõszabályként a fenntartó minden iskolánál az állam lesz, de bizonyos paraméterek teljesülése esetén az önkormányzatok visszavehetnék e jogot. Arról nem szólt konkrétan, melyek ezek a paraméterek. Hangsúlyozta azt is, hogy állami kézbe kell venni a pedagógiai szolgáltatásokat, szakszolgáltatásokat is, és feltámasztanák a szaktanácsadási rendszert is, és újra megerõsítenék a pedagógiai intézeteket.
Házirendhez nem kell jóváhagyás
Új elem volt (és szintén nem ellentmondásmentes), hogy a nevelõtestületek szakmai kompetenciájára bízná a pedagógiai programok, házirendek, SZMSZ-ek megalkotását, ezeket nem kellene ezentúl a fenntartóval egyeztetni, jóváhagyatni. (Maximum fellebbezési joga lesz az érintetteknek.) „Azt szeretnénk üzenni, hogy a pedagógusok szuverén szakemberek, akik döntéseiket felelõsen hozzák meg” – mondta. Nem tért ki ugyanakkor arra, hogy a kötelezõ alaptanterv, és az arra épülõ konkrét, 90 százalékban kõbevésett kerettanterv mellett mekkora szabadsága van a tantestületnek a tartalmakat, módszereket meghatározni, valamint, hogy a minisztériumból kinevezett igazgató által irányított SZMSZ-kidolgozó csapatnak mekkora önállósága marad.
Igaz, azt hangsúlyozta, hogy van lehetõsége minden iskolának benyújtani egy saját, kísérleti tantervet. „Ígérem, ha azt a tantervet jónak találjuk, engedélyezni fogjuk!”
A jelenlévõ pedagógusokat természetesen a fizetésük alakulása érdekelte legjobban. Ezzel kapcsolatban elõször is az államtitkár tagadta, hogy valaha is mondott olyat, hogy még az elõzõ tanévben emelkedni fog a tanárok bére, majd hozzátette, hogy a pedagógus életpályamodell 2013 szeptembere elõtt nem léphet életbe.
Kifejtette, hogy újraértelmezik, és újraszabályozzák a pedagógusok munkáját, tagadta, hogy tízezernyi pedagógus elbocsátását terveznék, és hogy emelnék a kötelezõen letanítandó órák számát. Azt viszont elismerte, hogy a pedagógusok iskolában töltött idejét napi 6,5 órában rögzítik. Ebben az idõben az igazgató lehetõsége beküldeni helyettesíteni, szakkört vezetni bárkit. „Ha azonban azt tapasztalják, hogy valamelyik kollégára pikkel az igazgató, túl sok feladattal bízza meg, akkor lépjenek fel ellene, szóljanak a fenntartó képviselõinek” – adta ki a bíztató vezényszót az államtitkár.
