A Fidesz-KDNP valóban nagyon nehéz helyzetben vette át a kormányzást – ismerte el Chikán Attila, de hozzátette, ez “nemcsak problémát jelent, hanem egyben lehetõséget is rejt”. Szerinte a második Orbán-kormány túlvállalta magát, irányt kellene váltani, mert az a fajta gazdaságpolitikai hitvallás, amit Matolcsy György képvisel, és amely szerint a belföldi kereslet erõsítésével kell építeni a növekedést, ez egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerûen megvalósíthatatlan. Chikán Attila – ki nem mondva – úgy vélte: a Matolcsy-féle gazdaságpolitika megbukott, az egykulcsos adórendszer nem lendít a gazdaságon, mert “rossz helyen van a súlypontja”.
A közgazdász ma sem érti, miért nem volt felkészültebb a “kormányrúdhoz került csapat”, hiszen jó ideje lehetett tudni, hogy megnyerik a választást. Mégsem gondolták végig, mihez akarnak kezdeni az országgal. Emiatt születtek “ad hoc döntések, indultak programok, tervek kuszán, összeszedetlenül”. “Az Új Széchenyi Terv és a konvergenciaprogram, miközben fõ irányukat tekintve akár egyet is lehet velük érteni, mégis kicsit, mintha vasvillával lennének összehányva”, és most sem látszik egy konzisztens stratégia. A kormánynak van egy világos társadalom- és gazdaságképe, amely közgazdaságilag nincs alátámasztva. “A kormány mintha nem tulajdonítana kellõ jelentõséget a gazdaságnak, a gazdasági törvényszerûségeknek, a termelõ szféra igényeinek” – tette hozzá Chikán Attila.
Szerinte az adósságcsökkentés fontos célja a társadalom egészének, “de nem biztos, hogy ilyen ütemben kellett ennek nekiállni, nem biztos, hogy a mozgástér jelentette pénzek egy jelentõs részének a reálgazdaság felé irányítása kevesebb eredményt hozott volna, nem biztos, hogy ez ne lett volna hasznosabb, sõt”. Chikán Attila úgy véli: a nyugdíjpénztári pénzzel sem jó logika alapján sáfárkodik a kabinet, azt pedig elõre lehetett látni, hogy nem lehet munkahelyeket tömegével teremteni parancsszóra.
Az egymillió új munkahelybõl a kormány mintha “visszavenne”, de Chikán Attila már a tíz év alatti 300-400 ezer munkahelyet is optimistának tartja, mert Magyarországon foglalkoztatási és foglalkoztathatósági probléma is van: “Az emberek jelentõs része a modern gazdaságban nem foglalkoztatható hatékonyan.” A közmunkának vannak pozitív társadalmi hatásai, de “a gazdasági növekedésre lényegében semmilyen hatása nincs. Attól a magyar GDP szinte nem fog nõni, hogy valahol patakmedret tisztítanak majd a közmunkások, bár a helyi életfeltételekre nyilván jó hatása lehet”.
Az elsõ Orbán-kormány gazdasági minisztere azt mondta, hiába próbál tanácsot adni a kormánynak, sem az õ, sem más közgazdászok véleményére nem kíváncsi Orbán Viktor és kormánya. A Corvinus Egyetem egykori rektora szerint a kabinet munkájában nincs presztízse a szakmai munkának. “A politikai lojalitás közismerten nagyon fontos dolog, hosszú távú politikai megfontolásból meg is lehet érteni”, de hogy ilyen mértékben nem számít a szakmai hozzáértés, azt sajnálja.
Chikán több, akadémikusokból, vezetõ vállalatvezetõkbõl, nemzetközileg elismert szakemberekbõl álló testületben is benne van, amelyek megpróbálták, megpróbálják “rátukmálni” a kormányzatra munkájukat, esetleg már saját, elemzésekkel alátámasztott javaslatukat, szakértõi anyagukat, de egyik esetben sem jutottak még annak a közelébe sem, hogy érdemi szinten foglalkozzanak a dokumentumokkal.
Chikán Attila ugyanakkor úgy véli: amikor ezt a kormányt bíráljuk, nem szabad elfelejteni, “ennél a gazdaságpolitikánál csak az lett volna rosszabb, ha az folytatódik, ami a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány alatt volt”.
