Valószínűleg „elnyilatkozta” magát Harangozó Tamás, az MSZP kevéssé ismert kongresszusi alapszabály-szerkesztő bizottságának vezetője. Erre abból következtetünk, hogy bár a mai Népszabadság idézi a ifjú politikust, péntek délelőtt sem ő, sem Mesterházy Attila, sem Lendvai Ildikó nem volt elérhető telefonon.
A párt sajtóosztályától azt az információt kaptuk, hogy az illetékesek meghányták-vetették a kérdést, és úgy döntöttek: most nem az alapszabályról kommunikálnak, hanem „sokkal fontosabb kérdésekről”, például a devizahitelesek helyzetéről, vagyis a „mindkettő” opció nem vetődött fel a stratégák eszmecseréjekor.
Így most a Népszabadság riporterére (Szalay Tamás Lajos) hagyatkozunk, akinek cikkéből kiderül: augusztus végére összesítik az MSZP alapszabály-módosításához beérkezett javaslatokat, ami a koordinálók célja szerint a szocialista párt „valódi és átfogó reformját” eredményezi majd.
A kép jobb oldalán a jobb kéz mögött Harangozó Tamás, Fotó: MTI
A párt alaptörvényének frissítése amúgy már Mesterházy Attila pártelnöki pályázatában is szerepelt, de a legutóbbi kongresszus is feladatba adta bizonyos kérdéskörökben a módosítást. Harangozó Tamás a Népszabadságnak elmondta, hogy több mint százoldalnyi javaslat érkezett be a “kódexméretűtől” az alig pár soros ajánlatig: ezek a párt nyitottabbá tételét, a fegyelmi és etikai ügyeket firtató, a hatékonyabb működést célzó, a kvótarendszer és a tagozatok, platformok szerepét újragondoló ideák.
A lap információi szerint a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform a korábban benyújtott alapszabály-koncepcióját végül visszavonta és csak a pártszavazásra felterjesztett hat kérdésben javasolja a pártalaptörvény módosítását.
Harangozó kijelentette: megszüntetnék a “harmincezres zsűri pártját”, vagyis szélesebb körben, a területi szinteken is jobban bevonják majd a tagságot a döntéshozatalokba, valamint igyekszenek kiiktatni a párttagsággal való manipulálást. Az új alapszabály megkülönböztetne párttagot, regisztrált aktivistát és szimpatizánst; párttag csak az lehetne, aki korábban fél évig regisztráltan aktivistáskodott.
Egyedül „az MSZP demokratikus szervezeti felépítésén, vagyis az alulról felfelé építkező struktúrán” nem kívánnak korrigálni. “Ha ezen változtatnánk, akkor hiteltelenné válna a szánkból az Orbán-rendszer kritikája” – szólt a magáról megfeledkezett Harangozó.
Kasza?
Az FN-nek még tavaly novemberben nyilatkozott Mesterházy Attila elnök-frakcióvezető. A Gyurcsány Ferenccel zajló vitája is szóba került; az interjú erre vonatkozó részéből citálunk:
„Ha jól látom, mostanában épp azon vitatkoznak, mihez kezdjenek magukkal.
Az országos elnökség a közelmúltban vitairatot küldött minden tagunknak. Ez a dokumentum a párt radikális átalakítását tűzte ki célul. Lezárult egy korszak, a következő négy évben elvileg nem lesz semmiféle választás, eljött az építkezés ideje. Azt kell meghatározzuk, milyen ideológia és értékrend mellett, milyen akciótervet teljesítve haladjunk. Egy szerkesztőbizottság hamarosan összefésüli a visszajelzéseket, majd döntünk az eltérő álláspontok közül.
És aztán következik a végrehajtás.
Ahogy mondja.
Mikor?
Még ebben az évben döntünk.
És aztán nincs kibeszélés, rivalizálás, pártelnök megkérdőjelezése?
Akkor már nincs.
Ha valaki mégis szembemegy a döntéssel, el lesz kaszálva?
Igen. A közösség érdekében.
Értse ezt az, akinek értenie kell?
Értse ezt mindenki. Rendnek kell lenni a szocialista pártban.”
A fönti szakaszt idézve kíváncsiak lettünk volna arra, a most zajló alapszabály-módosítás összefüggésben van-e a közel kilenc hónapja ígért, és egyre húzódó rendteremtéssel. Míg válasz születik e kérdésre, addig is – a kommunikációs kerékvágásba kormányozva portálunk szekerét – közöljük az MSZP péntek késő délután közzétett „Kilenc pont, kilenc kérdés” című, a devizahitelesek megmentését célzó kommünikéjének pontjait.
1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?
2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?
3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?
4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?
5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?
6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?
7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?
8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?
9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?
A Török Zsolt szóvivő által jegyzett dokumentum a következőképpen zárul: „Az MSZP – ígéretéhez híven – benyújtja a devizahitelesek érdekében kidolgozott kilenc pontos javaslatát a Parlamentnek. Mint ismert, Mesterházy Attila a gazdaság helyzetéről, ezen belül is az adósságválságról az ország házának falain belüli párbeszédet kezdeményezett. Az MSZP ezen kívül tárgyalásokba kezdett a hitelkárosultak képviselőivel és a bankszövetséggel, továbbá felkérte Simon Gábort, a Parlament Fogyasztóvédelmi bizottságának elnökét, hogy a testület vizsgálja meg, milyen módon élnek vissza hatalmukkal a pénzintézetek. Mindenekelőtt pedig másfél millió érintett magyar családdal együtt várjuk a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.”
