A kiábrándító magyar GDP-adat a foglalkoztatottsági és kereseti adatokon is látszik, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Többet keresünk ugyanis, de összességében kevesebben dolgozunk 2011 első félévében, mint tavaly ilyenkor. A versenyszférában 18 ezerrel többen, a költségvetési szektorban 33 ezerrel kevesebben dolgoztak júniusban, mint 2010 júniusában.
A KSH adatai szerint a közfoglalkoztatás keretében munkát végzők év kezdeti, 13 ezer fős létszáma júniusra 78 ezerre nőtt, de a munkanélküliség problémáját még nem oldotta meg. Sem ez, sem a versenyszférában tapasztalt létszámbővülés nem tudta ellensúlyozni a költségvetési szféra alkalmazotti létszámának visszaesését. Fazekas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. makroelemzője az MTI-nek elmondta: ha a közfoglalkoztatási rendszer a terveknek megfelelő előrehaladást mutat, az javíthatja a statisztikát, de a magyar gazdaság “stagnálás közeli” kilátásai nem támasztják alá, hogy a közmunkán kívüli foglalkoztatás érdemben növekedjen.
Többet keresünk, mint tavaly
A fizetések azonban emelkedtek, júniusban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 4,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, májusban viszont még 6,7 százalékos volt a plusz; a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset júniusban 5,9 százalékkal nőtt 2010. hatodik hónapjával összehasonlítva, de a májusi növekedés itt is magasabb, 7,5 százalékos volt. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szerint a különbséget elsősorban az okozza, hogy májusban több volt a munkanap, az emelkedés pedig elsősorban az szja-változásoknak köszönhető.
A személyi jövedelemadó változásoknak köszönhetően a nettó bérek 5,9 százalékkal nőttek, így a reálbér növekedés legalább 2,3 százalék volt, hiszen a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett. A rendszeres bérek növekedése 5,1 százalékra gyorsult ugyan az előző havi 4,4 százalékról, ám Suppan szerint a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, mivel a versenyszféra foglalkoztatásának éves növekedése egy százalékra lassult az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedési ütemről. A lassulása jól tükrözi a csalódást keltő második negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatokat is.
Az elemző szerint az év hátralévő részében hasonló béremelkedésre lehet számítani, mely az infláció csökkenése miatt ráadásul gyorsuló reálbér növekedést eredményez majd. Ez elvileg felpörgetné a fogyasztást, csakhogy a devizahitelesekre olyan teher nehezedik, hogy a pluszpénzt valószínűleg nem fogyasztásra fogják költeni.
