A “korábbi szocialista kormányzás megbocsáthatatlan lakáspolitikájának és megszorításainak” esett áldozatul több tízezer devizahiteles család” – fogalmaz a jelentés, amely szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele.
1 millió 800 ezer főt – tehát minden ötödik magyar embert – érint a lakáshitelezés. 287 ezer családnak (945 ezer fő) deviza-, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forintalapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van.
“A lakosság eladósodottsága 2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1998 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket.” A jelentés szerint a szocialisták gondos „használati útmutató” nélkül adtak zöld utat a devizahiteleknek. “A könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer embert csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak.”
A szocialista kormány olyan mértékben szűkítette és drágította a hitelfelvevőknek a korábbi kedvezményes forinthitelt, hogy a magyar fiatalok, a családalapítók, “akik tetőt szeretett volna” (sic!) a fejük fölé, egyszerűen rákényszerültek a devizaalapú hitelekre.
A szocialista kormányok alatt száznegyvenszeresére nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma: több mint 2800 milliárd forint értékű deviza lakáshitelt nyög a lakosság, 2003-ban ez a szám még csak 20 milliárd volt.
A hitelt felvevő családok jellemzően gyermeket nevelő: a gyermekesek több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel. A lakáshitelesek több mint kétharmada (68%) nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett). 28 százalékuk küzd fizetési nehézséggel. Sok – 150 ezer – család egy gyermeket nevel.
A fizetési nehézség jellemzően a gyermeket nevelőknél nagyobb, mint a gyermekteleneknél, “és a gyermekek száma egyenes arányban befolyásolja a fizetési képességet” – állítja a jelentés, amely elismeri, hogy az érintett háztartások jövedelmi helyzete változatos. A legalacsonyabb jövedelmi szinttől a legmagasabb szintig minden típusú háztartásban közel azonos arányban van a deviza- és forintalapú jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben 72 ezer háztartás van, mert minden családtag munkanélküli vagy inaktív.
A jelzáloggal terhelt ingatlanokat tekintve elmondható, hogy az átlagos lakásnagyság 85 nm, az egy személyre jutó átlagos alapterület 26 nm. A hitelfelvevők kétharmada (385 ezer család) 50-100 nm közötti lakásban lakik.
A vidéki és a főváros háztartások közel azonos arányban adósodtak el, és a fizetési nehézséget nézve is ugyanolyan arányban nehéz helyzetben vannak. Budapesten körülbelül 7000 devizahiteles család, vidéken 54 ezer devizahiteles család küzd törlesztési gondokkal.
Az elmúlt években nőtt a fizetési nehézséggel küzdők száma, idén az összes érintett háztartás 16%-ában előfordult, hogy a megelőző évben késve vagy nem tudott törleszteni. A devizahitelt felvevőknél a fizetési nehézség fokozott, több mint egyötödük (21%) küzd ezzel, a forintalapú hitelt felvevőknél ez az arány 11%.
A jövedelmi helyzet és a fizetési nehézség egyértelműen összefügg. A legnagyobb kockázatot egyértelműen a munkahely elvesztése okozza. A fizetési nehézséggel küzdő devizahiteles családok egyharmadában valamelyik családtag munkanélküli.
