Hormonháztartást, szaporodási képességet rontó,
daganatkeltő, májkárosító anyagok találhatóak hazánkban is megvásárolható
számos kozmetikumban, parfümben, tisztálkodó szerben – állítja a Híradó.hu-nak
adott interjújában Simon Gergely környezetkémikus, a Levegő Munkacsoport
szakértője.
Nehéz eldönteni laikusként, hogy a kozmetikumokban található
anyagok egészségkárosító hatásáról szóló vélekedések mennyire hitelesek: csak
riadalomkeltéssel vagy valós veszéllyel van dolgunk. Akad számos anyag, amiről
egybehangzó a kutatások által igazolt szakmai vélemény, hogy ártalmas az emberi
szervezetre. A veszélyeztetettség egyik meghatározó szempontja a kitettség –
mondta a szakember.
A kitettség arra vonatkozik, hogy mennyire vagyunk kiszolgáltatva az adott
anyag hatásának. Akadnak aggályos szerek, amik igen kis mennyiségben is kárt
tudnak okozni, mivel a szervezetben felhalmozódnak, és nem tudnak kiürülni.
Ilyen például a BpA, ami már egészen alacsony koncentrációban is károsíthatja
az emberi fejlődést, és éppen ez év közepétől tiltották ki Magyarországról is.
A veszélyes anyagok közül azonban még ma is ott vannak a polcokon
mondjuk a ftalátok, amelyek károsítják a gyermekek fejlődését, a
férfiak szaporodási képességét és a férfi-női hormonrendszert, és a hererákkal
is kapcsolatba hozhatók. Ezt az adalékot már kitiltották a gyermekjátékokból,
de a mai napig megtalálhatóak gyermekpapucsokban, műanyag játékokban,
hosszabbító aljzatokban. De van olyan jelenleg is a szexboltokban kapható
vibrátor, aminek az anyaga 55 százalékban ftalátot tartalmaz. Mivel a ftalát
jól felszívódik a nyálkahártyán keresztül, ezért különösen aggályos, hogy a
szexjáték éppen a legdirektebb ponton mérgezi a női szervezetet. Kevésbé profán
példákat említve: a hormonrendszert lassú lebomlása miatt hosszabb távon kis
mennyiségben is károsító anyag számos műanyag termékben megtalálható. A
kozmetikumokban, például hajlakkban, körömlakkban használt dietil-ftalát káros
hatásairól készültek kutatások, ám ezen ftalátot az EU nem sorolja be
szaporodási képességet károsító anyagként.
Kerülendő kockázatos anyagok
Triklozán: hormonháztartást zavaró hatású anyag, antibiotikum-rezisztenciát okoz
Parabének: károsíthatják a hormonrendszert
Formaldehid: (forrása pl. a DMDM hydantoin, Imidazolidinil Urea, Diazolidinyl Urea, Quaternium 15, nátrium-hidroxymetil glicinate, 2-bromo-2-nitropropán-1,3-diol, bronopol.) A WHO szerint emberi daganatkeltő anyag
1,4 dioxane: (forrása lehet pl. nátrium-lauril-szulfát, nátrium-laureth-szulfát) lehetséges emberi rákkeltő
Policiklikus pézsmák, mósusz-vegyületek: lehetséges rákkeltő, illetve májkárosító hatású anyagok
A formaldehidet a WHO már régen rákkeltőként sorolta be, de
az EU még csak „valószínű rákkeltő”-nek tartja. Erre a vegyületre így az EU
csupán határértéket ad meg. Formaldehidet például a DMDM hydantoin nevű adalék
bocsát ki, ami például samponokban, haj- és bőrápolókban található. A
formaldehid feladata, hogy elpusztítsa a mikroorganizmusokat – csak hát nekünk
is kárt okozhat – mondja a kémikus.
A hazai boltok háromnegyedében kaphatóak azok a samponok,
hajbalzsamok, hajszínezők, fehérítők, fogkrémek, tusfürdők, arc tonikok, alapozók,
folyékony szappanok, habfürdők, fürdőolajok és mosószerek, amelyekben
megtalálható az SLS, ALS (nátrium, angolul sodium). Az ebből az anyagból
készített termékek háromnegyede szennyező anyagot, úgynevezett 1,4 dioxane-t
tartalmaz, ami a lehetséges rákkeltő hatás mellett irritálhatja a bőrt, a
szemet, és összefüggésbe hozták fejlődési és reproduktív rendellenességekkel,
idegi és hormonális károsodásokkal is. Természetesen igen változó mennyiségben
található meg bennük ez az anyag és a koncentrációtól függ a kockázat is.
Ellentmondásos anyagok
PEG – emulgálóanyagok: áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt, amibe így bejutnak egyéb káros szennyező anyagok
Ftalátok – dietil-ftalát (DEP): károsítják a gyermekek fejlődését, a férfiak szaporodási képességét és a hormonrendszert
Oxybenzon: fényérzékennyé teheti a bőrt, és ezzel növelheti a bőrrák kockázatát, valamint májkárosító hatású is lehet
Antioxidánsok, BHA és BHT: beavatkoznak a hormonrendszer működésébe, az immunrendszert károsíthatják, a BHA lehetséges emberi rákkeltő
Nano anyagok: A méhlepényen keresztül a magzatba is bekerülnek, hatásuk kevéssé ismert, a nanoezüst károsít több emberi sejttipust
A termékeken található címke alapján azonban nehéz tájékozódni, főképpen mert
gyakran ugyanannak az anyagnak többféle elnevezését is használják, vagy
egyszerűen nem tüntetik fel a veszélyes adalékanyagokat. Egy nagyon ismert
fogkrémgyártó a honlapján is fontosnak tartotta közzétenni, hogy a termékében
található triklozán nem káros az egészségre. Közben számtalan tudományos
vizsgálat igazolta, hogy a triklozán hormonháztartást zavaró hatású anyag,
gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését és hatással lehet a magzat
növekedésére és fejlődésére is. Gátolja továbbá az emlősök zsírsavszintézisét,
az emberi ínyhámsejtekben pedig sejtelhalást okoz. Más vizsgálatok szerint a
vizeletben mért magasabb triklozánszint immunzavarokkal hozható összefüggésbe:
növeli az allergia és a szénanátha esélyét.
A vegyi anyagok alkalmazásának jogi szabályozása lemarad a
gyorsan fejlődő ipar, és a szintén viszonylag gyors tudományos ismeretek
mögött. Ennek a területnek, a vegyi anyagoknak a szigorú szabályozása csak úgy
2008-2009 körül indult meg az EU-ban. A parfümökön például nem kell kötelezően
feltüntetni, hogy mit tartalmaznak. A szintetikus pézsmák, mósusz-vegyületek
elterjedt illatanyagok a parfümökben. Egy 2005-ös kutatás 36 parfümből 34-ben
talált szintetikus pézsmavegyületeket, volt olyan parfüm, amik a szervezetben
felhalmozódva irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges
rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk, de mint illatanyagokat,
sajnos nem kell a kozmetikumok címkéin feltüntetni.
Bár a szabályozás még gyerekcipőben jár, a kémikus szerint a helyzet kezelhető.
A több ezer kozmetikai adalékból ismereteink szerint ugyanis pár tíz anyag
veszélyes az emberi szervezetre: ezeket kell kiiktatni, korlátozni. És vannak ebben
sikerek: itt a már említett BpA, és 2009-ben jogszabály tiltotta meg az
endokrin diszruptor (hormonrendszert károsító adalék) használatát növényvédőszerekben.
A rákkockázatot jelentő, hormonrendszert károsító biocidek kivonásáról
vélhetően ősszel rendelkezik az Európai Parlament. Lehet, hogy lassú a
folyamat, igaz, hogy 2014-es, 2015-ös céldátumokat jelölnek meg, de látni kell,
hogy még ezek az intézkedések is elképzelhetetlenek lettek volna mondjuk a
kilencvenes években. Jó hír, hogy sok cég nem várja be a jogi tiltást, hanem
elébe megy: gyakran önszabályozó módon lép fel többek között az Apple, az Ikea,
a Sony, a H&M, a Walmart – vélekedik Simon Gergely.
