Bodoky azért érdemelte ki a szervezett bűnözés elleni szolgálat kiemelt figyelmét, mert arról írtak, hogy tavaly meghackelték a Brokernet informatikai rendszerét. Az atlatszo.hu szerint a letöltött fájlokkal megkeresték a pénzügyi tanácsadócéget ismeretlen hackerek. A MagyarLeaks forrásai szerint az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik. A portál számított rá, hogy “előbb-utóbb az információforrások anonimitására vonatkozó” gyakorlatát a hatóságok megkérdőjelezik, de arra nem, hogy “az oldal indulásától számított egy héten belül”. Az atlatszo.hu főszerkesztőjét, Bodoky Tamást hétfőre tanúként beidézte a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya.
Bodoky a sajtószabadság próbakövének tartja kihallgatását. Az újságírót a szervezett bűnözés elleni osztály nyomozói a lakásán keresték fel, hogy személyesen adják át neki az idézést. Tőlük tudja, hogy a Brokernet elleni hackertámadás ügyében leginkább arra lennének kíváncsiak, honnan kapta az információt. A BRFK nem tehet mást. Az eljárási törvény szerint mindenkit tanúként kell kezelniük, akinek információja van egy folyamatban lévő bűnügyről, márpedig Bodoky pedig saját honlapján tette közzé, hogy van ilyen információja. A MagyarLeaks alapító nem akarja felfedni forrásait. Ezt meg ő teheti meg, mivel a tőle kapott információ igencsak közérdekű, így a törvény szerint a hatóság csak kivételesen indokolt esetben kötelezheti az újságírót forrásai felfedésére. A jogalkotó nem tisztázta, mit jelent a „kivételesen indokolt eset”, így a rendőrségnek kell indokolnia, hogy a folyamatban lévő büntetőügy nyomozása miért vagy mitől számít „kivételesen indokolt esetnek”.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. § (3) bekezdését – amely ezt a kivételesen indokolt esetet taglalja – az atlatszo.hu alkotmányellenesnek tartja és gyűjtést szervez, ha a rendőrség rendbírsággal sújtja a lapot vagy főszerkesztőjét amiért nem adja ki forrásait.
