Felelőtlen az az elképzelés, hogy 16 évre szállítsák le a tankötelezettségi korhatárt. Ezzel a kormány elismeri, hogy az oktatási rendszer nem tud mit kezdeni a magatartászavaros, elsősorban cigány diákokkal – mondta Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
A szóvivő rámutatott: az új közoktatási törvénykoncepció legújabb változatának a 16 éves korhatárra vonatkozó része a kormány korábbi ígéreteivel ellentétes, ezért azt a párt elhibázott lépésnek tartja.
Dúró Dóra elképesztőnek nevezte, hogy a kormány egy éven belül a harmadik álláspontot képviseli a tankötelezettség korhatárát illetően. Először, tavaly 17 évre szerették volna csökkenteni, a Széll Kálmán Tervben 15 év szerepelt, míg a legfrissebb, kiszivárgott adatok szerint 16 év lenne a tankötelezettség korhatára – emlékeztetett.
Meglátása szerint “nem szabad a társadalomra rászabadítani olyan fiatalokat, akik semmilyen szakmát nem szereztek, mert 16 éves korukig erre esélyük sincsen”. Ezzel a munkából élés esélyét gyakorlatilag elvesztik, és a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani őket vagy “rosszabb esetben bűnözésből tartják majd el magukat”.
A Jobbik szerint a 17 éves korhatár lenne az optimális, mert akkor lehetőségük lenne a fiataloknak szakma megszerzésére – hangsúlyozta.
Álláspontjuk továbbra is az, hogy bentlakásos iskolákban kellene oktatni a hátrányos helyzetű gyermekeket, akik nem tudnak beilleszkedni a diákközösségekbe, és akikre “családjuk visszahúzó tényezőként hat”.
Példaként hozta fel erre a Zala megyei Csapi községet, ahol az óvodától a szakképzésig foglalkoztatják a “döntő részben cigány fiatalokat”. Akik Csapiban végeztek, nagy százalékban el tudnak helyezkedni a szakmájukban – tette hozzá.
A koncepció másik elemét kritizálva Dúró Dóra közölte: hiábavaló a pedagógus-életpályamodell kidolgozása és a tanárképzés átalakítása, ha a béremelés elmarad.
