Belföld

Alkotmánysértő a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgása

Az Alkotmánybíróság ezúttal azonnali hatállyal semmisítette meg a törvényt.

A kormánytisztviselők után a köztisztviselők esetében is alkotmányellenesnek találta az indoklás nélküli felmentés lehetőségét az Alkotmánybíróság (AB). A testület szerint lehet könnyíteni a felmentési szabályokon, de az indoklás nélküli kirúgás több alapjogot is sért.

Az Alkotmánybíróság szerint az indokolás nélküli felmentés a köztisztviselők esetében is sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.

Az AB ezúttal azonnali hatállyal semmisítette meg a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tavaly decemberi módosítását, amely lehetővé tette az indoklás nélküli felmentést. Az időpontnál az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indoklás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.

A testület honlapján kedden közzétett közlemény szerint az alkotmánybírók döntése egyhangú volt, bár ahhoz Stumpf István párhuzamos indoklást fűzött, amihez Bihari Mihály, Bragyova András és Paczolay Péter is csatlakozott.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára az [origo]-nak azt mondta: egyelőre nincs megbízható adat arról, hogy hány embert bocsátottak el a törvénymódosítás alapján. Azt biztosan lehet tudni, hogy Budapesten, a korábban ezerháromszáz főt alkalmazó Főpolgármesteri Hivatalnál február 15-i hatállyal százötven embernek mondtak fel, és még egy hasonló mértékű leépítést vettek tervbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik