A minisztérium adatai szerint a közösségi közlekedés a magyar GDP 7-9 százalékát adja. A 2011-es költségvetés erre a fejezetre közvetlenül 240 milliárdot költ, ebből a vasút 181, a Volán 27, a BKV 32 milliárdot kap. Ezek nem tartalmazzák a Közlekedési Operatív Program önrészeit, az utazási kedvezményeket (a fogyasztói árkiegészítés 109 milliárd), a 4-es metró építését (27,6 milliárd) és az akadálymentesítést (1,1 milliárd).
Az ágazatokat elemezve a tárca azt írja, hogy Magyarországé Európa egyik legsűrűbb, egyben egyik legelavultabb, 7718 kilométer hosszú vasúti hálózata, amely jellemzően Budapest-központú, sugaras szerkezetű. A pályák 15 százaléka kétvágányú, 35 százaléka villamosított, ez mindkét esetben elmarad az EU-mutatóktól. A vonalak csaknem 35 százalékán sebességkorlátozás van érvényben, az elmaradó karbantartások miatt folyamatosan csökken a műszaki, technikai színvonal; mindez kevesebb utast eredményez. Rendkívül elavult a járműpark is. A vasúti jegyrendszer nem teszi lehetővé az utazási információk begyűjtését, például azt: mekkora egyes vonalak, járatok kihasználtsága, milyen az utasok kedvezmények és korcsoportok szerinti összetétele. A vasút utasokat veszít a dráguló jegyárak miatt is. Hiányoznak a P+R parkolók, a közlekedési csomópontok, ahova a Volán és a vasút „átadná” egymásnak az utasokat.
A Volán-társaságok naponta 77 ezer járattal több mint 3,9 millió utast szállítanak. Az emberek kétharmada csak buszokkal érheti el célpontját. A járműparkok jelentősen elöregedtek, motorparkjuk csak részben felel meg az EU-követelményeknek. A leromlott infrastruktúra és a közutak állapota csökkenti az utasszámot, a jegyrendszer itt is korszerűtlen. Magyarországon megéri személygépkocsival közlekedni, ez pedig amellett, hogy utasokat vesz el a Volánoktól, jelentősen terheli a környezetet is.
A BKV 2011-ben 32 milliárd forintos „normatív” támogatást kap a költségvetésből, Budapest ezen felül 2011-től további 19 milliárdot kér. A társaság évente 5,3 milliárd utaskilométert teljesít, ami az utasok által megtett összes távolság. Metró-, busz- és villamosvonalainak száma összesen 301. Az adatok szerint tizenkétszer akkora utaskilométer-teljesítmény jut a három metróvonalra, mint a várost átszelő és behálózó autóbuszhálózatra – ez aránytalan kihasználtság. A bevételek 51 százaléka valamilyen állami támogatásból származik. A Főváros 2010-ben 3,7 százalékkal járult hozzá a BKV büdzséjéhez a jegyár bevételeihez viszonyítva. A működési költségek majdnem felét a bérek adják. A vállalat csaknem 77 milliárddal tartozik bankoknak – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzésében.
