Az ombudsman szerint “hátrányos megkülönböztetést eredményezett az a jogszabály, amely bizonyos jogcímek meglétéhez kötötte a tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok magán-nyugdíjpénztári nyilatkozatának megtételét”.
A jogszabály szerint ugyanis csak a tartósan külföldön foglalkoztatott, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő, valamint a külföldi tanulmányokat folytató magánnyugdíj-pénztári tagok nyilatkozhattak a külképviseleteken. Az egyéb okból, például családtagként vagy gyógykezelésen huzamosan külföldön tartózkodó magán-nyugdíjpénztári tagokról a törvény nem tett említést.
Négy, tartósan külföldön tartózkodó magánnyugdíj-pénztári tag fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Valamennyien kifogásolták, hogy a külképviseletek “csak feltételekkel, vagy egyáltalán nem vették át a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyuk fenntartásáról szóló nyilatkozatukat”.
Szabó Máté ezenkívül bírálta a konzuli szolgálat időről időre változó eljárását is. A Külügyminisztérium többször is küldött utasítást a konzuli feladatokat ellátó külképviseleteknek, az időről időre változó, a nyilatkozatok megtételét akadályozó eljárás az alkotmányos joggal összefüggő visszásságot okozott – állapította meg Szabó Máté.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a konzuli tisztviselők által továbbított nyilatkozatokat érdemben nem vizsgálja, mindössze az érintett magánnyugdíjpénztárakhoz továbbítja azokat.
