Önálló képviselői indítványként nyújtotta be a parlamenthez tegnap a nyugdíjreformalapról szóló törvény módosítását a fideszes Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi kormánybiztos előterjesztése teremtené meg a lehetőségét annak, hogy a magánnyugdíjpénztárakban lévő nyugdíjvagyont a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrizhesse.
A Világgazdaság kérdésére ugyanakkor a Kehi sem tudta megmondani, hogy az új jogosítványaival hogyan fog élni, pontosan milyen esetekben néz majd bele a magánszámlákba. A hivatal a törvényjavaslatot sem kívánta kommentálni addig, amíg nem fogadja el az Országgyűlés. Hasonlóan nyilatkozott ebben a kérdésben a PSZÁF is.
A kasszák ellenőrzésére egyébként hivatott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ki kell adnia az adatokat – emlékeztet a Napi Gazdaság. A gazdasági napilap szerint a “kifejezetten boszorkányüldözésnek tűnő akció pikantériája”, hogy ha a Kehi bármi keményebb kifogásolnivalót talál, az egyúttal a PSZÁF munkájának is erős kritikáját jelenti.
Mint ismert a parlament tavaly év végén kibővítette a Kehi jogkörét az államháztartási törvény módosításával. Azóta a Kehi elvileg olyan cégeket, szervezeteket is vizsgálhat, amelyek nem használtak fel költségvetési pénzeket, csak kapcsolatba kerültek a kormányzattal.
Alkotmányosan aggályos lehet, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálja a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát – mondta Kolláth György alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek. Ennek egyik oka a Kehi jogállása, a másik pedig a pénztárakban lévő vagyon besorolása – tette hozzá.
Az Országgyűlés általános közpénzügyi ellenőrző szerve az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely vizsgálhatná, hogy az adófizetők befizetése honnan, hová kerül. A Kehi egy kormányzati szerv, a kormánynak alárendelve. Bármilyen olyan törvénynek, ami nem az ÁSZ-t, hanem a Kehi-t jogosítja fel ilyen vizsgálódásra, annak túl sok jogi hitele nem lesz – közölte.
Az alkotmányjogász felvetette azt is, hogy a magánpénztárakban lévő vagyon nyilvánvalóan a pénztári tagoké. Olyan törvény, ami ezt kvázi állami tulajdonként kezeli, nyilvánvalóan alkotmánysértő lehet – fogalmazott.
Más jogászok viszont úgy vélik, a Kehi-hatáskör kiterjesztése nem alkotmánysértő. A pénztári vagyon, bár a tagok tulajdonát képezi, nem valódi magánvagyon. Szerintük a kötelező pénztári rendszer valójában a tb-rendszer része, a pénztárakhoz befizetett járulékok is éppúgy érkeztek, mint a tb-rendszerbe.
AJÁNLOTT LINK:
Nyugdíjtitkokra kíváncsi a hivatal (Napi Gazdaság)
A Kehi mindent látni akar: magánszámlákat is, banki titkainkat is (Világgazdaság)
