Elvben előfordulhat, hogy egy ingatlan eladása bűncselekménnyé minősülhet, de pusztán azért, mert vagyoni hátrány keletkezik egy ingatlan eladásánál, önmagában még nem következhet be a bűncselekménnyé minősülés – mondta Lövétei István alkotmányjogász az MTI-nek a terézvárosi ingatlanüggyel összefüggésben.
Terézváros polgármestere, Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) hétfőn jelentette be, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a BRFK megtette vádemelési javaslatát az ügyészségnek tizenhárom egykori MSZP-SZDSZ-s VI. kerületi önkormányzati képviselő, illetve egy volt hivatali tisztségviselő ügyében. Az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan 2004-es elidegenítése kapcsán a polgármester azt mondta: felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi kárt okoztak Terézvárosnak.
Gila Pál, az önkormányzat jogi képviselője elmondta, hogy indítványozta a gyanúsítottak ingó- és ingatlanvagyonának zár alá vételét. Közlése szerint az önkormányzat mint sértett fél bejelentette polgárjogi igényét a büntetőeljárásban megállapított mintegy 120 millió forintos kár megtérítésére.
Lövétei István szerint országgyűlési képviselőt nem lehet felelősségre vonni a parlamentben leadott szavazatáért, de ez a szabály nem vonatkozik az önkormányzati képviselőkre. Mint mondta, téves az az elképzelés, hogy a helyi és országgyűlési képviselő funkciója megegyezik: amíg az országgyűlési képviselet az állami szuverenitás végső gyakorlása, addig a helyi képviselő-testület az önkormányzati szintre juttatott funkciókat látja el, relatív önállósággal.
Aggályos, hogy lefedheti-e, és ha igen, milyen értelemben a büntető törvénykönyv adott tényállását egy önkormányzati testületi döntés. Az önkormányzati testület döntése nem teljesen ugyanaz, mintha egy hivatalban ülő tisztviselő a rendelkezésére álló sok pénzt használná fel úgy, hogy az a hűtlen kezelés tényállásába tartozik – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a helyi lakosságot megillető önkormányzati tulajdonról a képviselő-testület dönt, az értékesítés lehet racionális, az önkormányzati gazdálkodás “normális esete”.
Adott esetben persze lehet hibás a döntés, de a választóvonal az, hogy az értékesítési döntés mennyiben tudatos károkozás és a közvagyonnak magánvagyonokká átforgatása. Nagyon nehéz ebben a kérdésben világosan állást foglalni – tette hozzá.
Megjegyezte: a terézvárosi ügyben a kérdés az, mennyiben merülhet fel, hogy fennáll a hűtlen kezelés büntetőjogi tényállása, ami szándékos bűncselekmény, és a bűncselekmény mögött tulajdonképpen a döntéshozó haszonszerzési szándéka van, még akkor is, ha ő kerülő úton jut ehhez a haszonhoz.
Ha ilyen van, az nyilvánvaló bűncselekmény, de rendkívül kétséges, hogy lehet ezt büntetőjogi eszközökkel megállapítani, bizonyítani, hacsak az elkövetők nem vallanak egymásra – jegyezte meg, hozzátéve, előfordulhat, hogy épp ezért vannak a VII. kerületi ingatlan-ügyben meggyanúsítottak hosszú ideje előzetes letartóztatásban, hátha egymásra vallanak.
Az alkotmányjogász szerint egy normális államszervezeti működésben – ahol biztosított az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése – elkerülhetők a terézvárosihoz és az erzsébetvárosihoz hasonló esetek. Felhívta a figyelmet arra: az önkormányzatok gazdasági ellenőrzése elvben az Állami Számvevőszék feladata, de a számvevőszék több mint húsz éve alatt nem valósult meg ennek hatékony kiépítése.
Emlékeztetett arra: a két világháború között a saját hivatal mellett a számvevőséggel – egy pénzügyi apparátussal – kellett jóváhagyatni a vagyongazdálkodási döntéseket, annak törvényessége megőrzésének érdekében. Az ÁSZ-nak azonban jelenleg nincs apparátusa arra, hogy rendszeresen ellenőrizze az önkormányzatokat, hogy azok érezzék, minden gazdasági döntésüket kontrollálják – szögezte le Lövétei István.
