A törvényjavaslat még az utolsó pillanatban is módosult, így például változtak az újonnan felálló Költségvetési Tanács (KT) jogosítványai, valamint nőnek a parlamenti frakciók állami forrásai is. A gazdasági bizottság által benyújtott és hétfőn elfogadott zárószavazás előtti módosító indítvány szerint az új KT nem javasolhatja majd a köztársasági elnöknek a mindenkori költségvetés visszaküldését az Országgyűlésnek, hanem véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, még annak benyújtása előtt. Ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak, amelynek ismételt kifogásait nyilvánosságra hozzák.
Az elfogadott végleges törvény szerint a KT – csaknem 40 fős – titkársága jogutód nélkül megszűnik december 31-ig, az ott dolgozó közalkalmazottaknak az év végéig ki kell fizetni illetményüket és egyéb járandóságaikat. A most elfogadott módosítással a jelenlegi – 2009 óta működő és akkor 9 évre megválasztott – KT-tagok megbízatása is megszűnik a salátatörvény hatályba lépésével.
Az új KT szintén háromtagú lesz, tagjai az ÁSZ és az MNB elnöke, valamint az államfő által hat évre kinevezett “kiemelkedő tudású közgazdász.”
A hétfői záróvitában az MSZP és az LMP is élesen bírálta a KT-re vonatkozó módosításokat. Szekeres Imre (MSZP) szerint a kormány semmibe veszi a munka törvénykönyvét a KT eddigi tagjainak háromnapos felmondásával, ami elfogadhatatlan. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy ezt a módosítást szerinte az Alkotmánybíróság meg fogja semmisíteni. Ráadásul az ellenzéki politikus szerint a kormány arcátlanul azt üzeni minden munkavállalónak, hogy bármikor egy törvénymódosítással megvonhatja a nekik járó jogokat.
Szintén az elfogadott gazdasági bizottsági módosító indítvány szerint jövőre több pénzből gazdálkodhatnak a parlamenti frakciók és a független képviselők is. A törvény szerint egységesen havi 25 százalékkal kapnak több költségvetési forrást a képviselőcsoportok “a megnövekedett törvényalkotói munka” miatt.
Az eddig hatályos törvény szerint a pártok képviselőcsoportjai a működésükkel járó kiadásokra havonta frakciónként huszonöt képviselő alapdíját, valamint – képviselőnként – kormánypárt esetében az alapdíj 30 százalékát, ellenzéki párt esetében az alapdíj 60 százalékát jogosultak igénybe venni az Országgyűlés költségvetéséből, a független képviselő pedig az alapdíj 75 százalékát kapja. A hétfőn elfogadott törvény szerint a kormánypártok esetében 55, az ellenzék esetében 85, a függetleneknél pedig 100 százalékra emelkednek ezek az összegek. A képviselői alapdíj jelenleg bruttó 231 900 forint.