Belföld

Mit szól Európa a nyugdíjak téeszesítéséhez?

Közgazdaságilag jogos lehet az, ami jogi normák egész sorát sérti.

Tisztán közgazdasági alapon rengeteg érv szól a Fidesz “nyugdíjmentő” intézkedései mellett, de a jogi szakértők szerint arrogáns, cinikus a módszer a magán-nyugdíjpénztári felhalmozások elvételére – írja a Figyelő. A hetilap szerint sokat kockáztat, aki dacolni mer, “de a kormány lépése sem mentes rizikótól”.

Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági elnöke korábbi javaslataik mintegy felét látja viszont a kormányzat tervei között. Szerinte önmagában nem a nyugdíjpénztári vagyon visszacsatornázása a gond, ám a szabad választás valós lehetőségét meg kellene adni.

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szintén támogatja a magán-nyugdíjpénztári vagyon államhoz kerülését. „Egy ennyire eladósodott ország egyszerűen nem engedheti meg magának a jelenlegi magán-nyugdíjpénztári rendszer fenntartását”.

Közgazdasági alapon más szakértők is úgy vélik, “kártékony a magán-nyugdíjpénztári rendszer, rosszul lett kitalálva, és kiiktatása önmagában is érték”.

A kifogások inkább jogiak, morálisak. Erre utal az a Figyelőnek nyilatkozó névtelenséget kérő veszprémi jogász, aki Fidesz-szavazóként berzenkedik a “szabad nyugdíjpénztár-választás” miatt. Őt a kormány mostani lépése arra emlékezteti, amikor nagyapja a földjét, erdeit “önként” felajánlotta a közösbe.

A Figyelő által megkeresett alkotmányjogi szakértők nem kívántak névvel nyilatkozni. Háttérben azonban elmondták: hazai és nemzetközi jogi normák egész sorát sérti a kormány. „A jogbiztonság megingott, a naponta változó kormányzati bejelentések miatt az emberek nem tudják, mire számíthatnak az államtól” – szögezik le jogi szakértők. „Szinte a szerint változnak a jogszabályok, hogy éppen melyik politikus hogyan ébred; itt tartunk.”

Fontos szempont az is, mit szól a pénztári vagyon elvonásához az EU. Andor László uniós biztos a Figyelőnek azt mondta, ha a törvény sérti az európai jogot, akkor közbelépnek. Ennél is nagyobb kérdés, hogy Brüsszel engedélyezi-e az Orbán-kormánynak, hogy a “hirtelen ölébe hulló 2800–3000 milliárd forintot nem számíthatná be az államháztartási hiányba”.

A Figyelő úgy értesült, hogy forró drót üzemmódban folynak a tárgyalások Brüsszel és a magyar hatóságok között. A tét nagy; ha az EU kedvezőtlen döntést hoz, akkor hiába jut az államkassza irdatlan egyszeri bevételhez, a nemzetközi befektetői megítélés szempontjából kulcsfontosságú GDP-arányos államháztartási deficit siralmas helyzetet – 5–6 százalékos mínuszt – mutat majd 2011-ben – írja mai számában a Figyelő.

AJÁNLOTT LINK:

A nyugdíjelterelés áldozatai (Figyelő)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik